Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1892

I. Házasságjogi reform. Kis Józseftől.

7 ennek az álláspontnak vannak hivei és pedig nagy számmal; ezek között emlithetö az egész klérus s a világi jogászok kö­zül is többen. Még Szteblo Kornél is ezen az állásponton volt „A házassági elválás joga Magyarországon . ." cz. müve I kiadásakor. Ezen álláspont hiveinek okoskodását igy összegezi Sztehlo: „Minden kétoldalú jogügylet (a házasság is az) csak akkor jöhet érvényesen létre, ha annak megkötésére mind a két fél cselekvési képességgel bir. Már pedig a mondott eset­ben csak az egyik fél részéről forog fenn a cselekvési képes­ség (t. i. a nő részéről) és ez habár önmagában államilag elis­mertetik is, nem elegendő, mert a másik fél egy másik állami törvény szerint ezen cselekvési képességgel nem bir." *) Az emiitett esetben tehát a férfi az ő egyházi törvé­nyei szerint nincs képesitve arra, hogy ezzel az elvált nővel há­zasságra léphessen; ha özvegy, vagy hajadon volna a nő: akkor megtehetné. Ezért mondják, hogy a házasságkötési sza­badság nem absolut szabadság, hanem csak relativ. Ezen az alapon tartják érvénytelennek azt a házassá­got is, a mit pl. magyar állampolgár külföldön -— a hol a keresztyének és zsidók között házasság köthető -— zsidóval kötött; mert a magyar állampolgárnak személyes szabadsága, cselekvési képessége a külföldön is a magyar törvények sze­rint döntendö el. Már pedig nálunk keresztyén nem-keresz­tyénnel házasságra nem léphet. A házasságkötésre való jogo­sultság nem absolut, hanem relativ fogalom vagyis a házaság kötésre való képesség nem csupán az egyik félre nézve, hanem viszonyítva azon személyhez Ítélendő meg, kivel a házasság köttetett **). Az emiitett eset másik s bizonyára helyes felfogása az, hogy az törvényes viszony. Mert a protestánsok házassági jo­gát az állam szabályozta, mikor a József-féle pátenst törvény­erőre emelte. A protestánsok törvényesen elválhatnak: az el­váltak újra házasságra léphetnek, még pedig — ha csak az elválasztó itólet arról külön s egyenesen nem intézkedik — akármelyik kereszt}fénnel. Az állam közegei által törvényesen *) Sztehlo i. m. 96. 1. **) Konek-Antal id. m. 509. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents