Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1891

I. Elméletek a villamosságról. Barabás Jenőtől.

A villamosság mozgási elméletei között vannak olyanok, melyek szerint a villamosság az aether haladó és olyanok, melyek szerint az aether rezgő mozgásából áll. Seechi*) elmélete szerint a villamosság az aether haladó mozgásából áll. Ezen alapon magyarázatát adja „A természeti erők egysége" czimü müve II-dik kötetében az összes villamossági tüneményeknek, s habár emiitett föltevése önkényes is, tetszetős és összefüggő elméletet ad a villamosságról« Elmélete kiválóan alkalmas arra, hogy a villamosságról könynyen felfogható és összefoglaló nézetet alkothassunk magunknak. Seechi szerint lehetséges az, hogy bizonyos intensiv hatások folytán az aetberatomok oly lökést kapnak, melynél fogva a rugalmasság határán túl mozdulnak ki, ugy hogy eredeti helyzetökbe nem térhetnek többé vissza; az atomok ilyen kimozdulása folytán az aether haladó mozgásba jön, ha pedig az aether haladó mozgásában gátolva van, nyomást gyakorol a környezetre, s úgynevezett feszültség áll elő ; ha pedig nincs gátolva mozgásában, akkor bizonyos irányban mozgásba jön, s ez az áramló villamosság, a másik pedig a staticai villamosság. E szerint a villamosság két hatásmódja' a feszültség és az áramlás egy közös okra van vissza vi ve, az aether haladó mozgására és ha ebben akadályozva van, nyoinó hatására. Ugy az áramló, mint a staticai villamosság származására nézve fődolog, hogy a mindenütt jelenlevő aethernek sűrűsége, elosztása valamely okból megváltozzék. Ha az aether sűrűsége valamely physikai, vagy chemiai okból megváltozik helyenként, akkor az egyensúly fölbomolván, az aether törekszik előbbi egyensúly helyzetét visszanyerni, és törekszik a kisebb sűrűségű helyekre folyni, ha ezt teheti. Az aether ezen áramlása neveztetik áramló villamosságnak, mely áram pillanatnyi, ha az egyensúly megzavarása pillanatig tartott, ellenben ezen áramlás folytonos, ha az aether egyensúlya valamely ok miatt folytonosan zavartatik meg. *) Secchi. Die Einheit, der Naturkräfte. Deutsche Uehers, von dr. Schulze,