Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1891

I. Elméletek a villamosságról. Barabás Jenőtől.

Az aetheráramnak bizonyos iránya van, még pedig a sűrűbb helyről foly a ritkább helyre, ez az áram iránya. Azon test, melyben az aether valamely ok folytán fölhalmozódik, s a környezetre nyomást gyakorol, +- villamosnak, amaz pedig honnan az aether egy része elvétetett, s a melyre a környezet aetherje nyomást gyakorol, — villamosnak neveztetik el. Itt is tehát, mint Edlundnál a + villamosság = aetherfölösleg, a — villamosság pedig aeterhiány. A testek egy része olyan, hogy az aethernek belsejében szabad mozgást enged meg, ugy hogy ilyen testekben az aether áramlása, hogy megzavart egyensúlyát helyreállíthassa, mondhatni, semmi akadályba sem ütközik. Különös, hogy az ily szerkezetű testek valamennyien képtelenek arra, hogy az aether keresztrezgése bennök tovaterjedjen, tehát valamenynyien átlátszatlanok. Viszont vannak oly szerkezetű testek, az úgynevezett rossz vezetők, melyek az aether áramlása elé leküzdhetetlen akadályokat gördítenek, ilyenek képtelenek arra, hogy az aetherfelesléget és hiányt kiegyenlítsék, hanem a közönséges kifejezéssel élve, kapott villamosságukat végtelenig megtartanák, ha tökéletes isolator léteznék. Ily testekben is tehát a kiegyenlitődés kisebb-nagyobb lassúsággal megtörténik, de nem -— mondhatni pillanatnyilag, mint a jó vezetőknél. Feltűnő itt is, hogy az átlátszó testek, melyekben az aether keresztrezgésének terjedése majdnem akadály nélkül történik, * majdnem mind isolátorok, igy az üveg, a száraz levegő, sőt a tiszta aether is. A testek ezen fordított viselkedése a fény és a villamossággal szemben indította Secchit leginkább annak fölvételére, hogy az aethernek egészen más természetű mozgása a fény, mint a villamosság. Secchi azon fölvételéből,hogy a villamosság az egyensúlyát helyreállitni törekvő aethernek áramlása, vagy akadály esetén az akadályra gyakorolt nyomása, igen nagy világossággal lehet valamenynyi villamos tüneménynek egyszerű okát megtalálni, a mit következőkben kisértek meg. Mihelyt valamely ok a testek molecularis szerkezetét megváltoztatja, legyen az mechanikai, caloricns, vagy chemiai