Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1891

I. Elméletek a villamosságról. Barabás Jenőtől.

a villamosságnál is. Az összes tünemények közös (mozgási) alapon való megfejthetéséből még mindig hiányzott a villamosságbeillesztése a többi tünemények sorába, mert az időközönként felállított elméletek, amily gyorsan keletkeztek, többnyire oly gyorsan feledésbe mentek. Most a Maxwell erős mathematikai alapon nyugvó elméletétől várhatjuk a kérdés végleges megoldását. A következőkben elősorolom néhány mozgási elméletét a villamosságnak. Hankel szerint a test felületén végtelen kis körrezgéseket végeznek a részecskék villamos állapotban. IIa ezen rezgések pl. megegyező irányúak az óramutató járásával, akkor a test egyik féle villamossággal bir, ellenkező irányú rezgésnél a másikkal. Ily körrezgést nem minden aetherrészecské külön végez, hanem egész csoportok együttesen. Edlund*) elmélete szerint a villamosság közege az aether. Felteszi, hogy az aetherrészecskék a távolság négyzetével fordítva arányosan taszítják el egymást, mig az aetherrészecskéket a testmoleoulák hasonló módon vonzzák, de különböző testeknél különböző mérvű az aetberrészecskékre gyakorolt vonzás. Minden moleculát aetherburok vesz körül és pedig a vonzás miatt a molecula felé sűrített állapotban., mig a testtömecsek közötti nagyobb üregeket normális sűrűségű aether tölti be. Az aetlier normális sűrűsége ott kezdődik, hol az aetherburok taszitó ereje legyőzi a molecula vonzását az aetherre. Edlund villamtalannak nevezi a testet, ha az aether sűrűsége normális, a test H- villamos, ha a sűrűség a rendest meghaladja, — villamos, ha a sűrűség kisebb a rendesnél. Különböző anyagok tömecseinél az aetherburok is különböző, s pl. a dörgölésnél való fejlődését a villamosságnak ugy fejti meg, hogy az érintkezésnél, ha a dörgölt testek valamely tekintetben egymástól különbözők, az egyik test aetheréből vészit, a másik nyer. Igy a testek + és — villamosok lesznek, s a származó villamos mennyiségek egyenlők, mert az egyik test aether vesztesége egyenlő a másik nyereségével. *) Wiedemann, Di« Lehre der E. IV. U46. L