Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1891

I. Elméletek a villamosságról. Barabás Jenőtől.

— 3 — Ezen anyagi elméletek elvetésére, kisebb nagyobb gyengeségeiken kivül, két főbb ok vezetett. A közvetités nélkül távolható erők, mint itt a folyadékok egymás iránti vonzása és taszítása, továbbá iniluáló hatása, a mai gondolkodással össze nem egyeztethetők. Nem állhat meg már az a nézet, hogy bármely erő, igy pl. a villamosság, a közbeeső közegre való minden hatás nélkül, hatással lehessen egy tőle elszigetelt vezetőre. Már Faraday*) állított fel elméletet a villamos távolhatásra, a nélkül, hogy magára a villamosságra elméletet adott volna. Faraday szerint a villamos vonzás, taszítás, infiuentia, inductio, csak ugyjöhet létre, ha a villamos test először sarkítja az őt közvetlenül burkoló réteget, ennek egyik felületét másikat — villamossá tévén. E réteg hasonló hatással van a következő rétegre, igy terjed a hatás rétegről rétegre, míg a másik vezetőhöz elérkezik, ugy bog}? az utóbbira csak az őtet beburkoló réteg van hatással. Pl. az influentia ugy történik, hogy az influáló test hatása a közeg hozzájárulásával az infiuálandó vezetőig érkezik, hol a villamosság (Symmer elmélete szerint) azonnal kétfelé oszlik, mert a vezetőkben a villamosság majd semmi ellen Ulásra sem talál. Ellenben a dielectricumban az ellentétes villamossággal telt rétegek végtelen közelsége miatt semmi villamosság sem mutatható ki. Másik fő ok az anyagi elméletek elvetésére volt az a törekvés, hogy az összes természeti tünemények vagy a tömecsekből összetett anyagnak, vagy a végtelenül finomabban eloszlott, a világűrt betöltő, valamint a test tömecseket is körülövező hypothetikus anyagnak, azaethernek többnyire rezgő mozgásából legyenek megfejthetők. Az anyagi elmélet ellen szól igen lényegesen a következő körülmény is. A villamosság különböző energiákat, u. m. hő, fény, mechanikai energiákat hoz létre, s emezek szintén átalakulhatnak villamossággá. Anyag csak anyaggá, erély csak erélylyé alakulhatván át, a villamosság nem lehet anyag, hanem erély. lg}

7 a többi tüneménycsoportoknál az anyagi elmélet elvetése és a mozgási elmélet behozása, szükségképen maga után vonta a hasonló eljárást *) Wüllner. Lehrb, der Exp. Physik. IV. 38. 1. 1*