Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1890

I. Fichte és az ethicizmus az ujabb vallásbölcsészetben. Antal Gézától.

46 meg egyúttal a jogot arra, bogy ismeretünk különböző* tárgyait, értéküket tekintve, különböző bírálat alá vegyük, s ez értékbirálatok egyike sem megbízhatóbb az erkölcsi öntudatunkból folyó bírálatnál. Ha már most o magunkban való hitet alkalmazzuk kötelességtudatunkra, akkor jogosítva sőt kötelezve vagyunk e kötelességtudatnak feltétlen értéket tulajdonítani, vagyis elismerni, hogy ez az egész emberiség objectiv törvénye; de egyúttal hinnem is kell a világ oly berendezésében, hogy abban e törvény uralkodhassék. Hinnem kell —ez posztulátum s nem hypothezis. A kettő közt határozottan distingválnunk kell. A hypothézis mindig magyarázat vagy annak megkisérlése, s mindig az okot keresi valamely tüneményhez. A posztulátum ellenben nem. Ha például a kötelességtudat posztulatuma igy hangzanék: a világnak úgy kell berendezve lennie, hogy abból a bennünk levő kötelességtudat megmagyarázható legyen, akkor ez nem volna posztulátum, hanem by-pothezis. Ez ellenben: a világnak úgy kell berendezve lennie, hogy abban a törvény, mely bennünket kötelez, uralkodhassék, posztulátum, s a közötte és az előbb mondott között fenálló különbség szembeszökő. Ha a kötelességtudat megmagyai ázhatlan vo'.na is, a posztulátum nem változnék, hanem maradna ugyanaz. — A hypothézissel mindig visszafelé dolgozunk, keresve azt, a mi a tünemény mögött rejlik, a posztulátum mai pedig előre megyünk, fölállítva azt, ami a tüneményre épithető.*) E posztulátumban: hogy t. i. a világnak úgy kell berendezve lennie, hogy abban az erkölcsi törvény uralkodhassék, nemcsak az embervilág, hanem a természeti világról is állítunk valamit. Igaz ugyan, hogy kiindulási pontunkat az erkölcsi öntudatból s igy az ember szellemi életéből vettük; de amit posztuláltunk, az erkölcsi világ uralma, az nem maradhat meg pusztán a szellemvilág területén, hanem ki kell terjesztetnie a természeti világra is, mely az embert környezi, s melyhez az ember erkölcsi életviszonyaiban is kötve van.**) Erkölcsi világrend, mely a természet rendjét czéljaira felhasz*) Rainvenhoff, id, m. 332 s küv. 1. **) 365 1.