Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1890

I. Fichte és az ethicizmus az ujabb vallásbölcsészetben. Antal Gézától.

37 útját vágni, ha az nem elégedve meg a tünemények megfigyelésével s általános törvények alá csoportosításával, a dolgok végokára akar visszamenni s keresi a választ az emberiség örök rejtélyére: „honnan?" „miért?" „hova?" A különbség, mely az érzékelhető világ ismerete s a metafizikai ismeret — metafizikát itt a lehető legszélesebb értelemben véve — fennáll, legrövidebben úgy jellemezhető, hogy amaz verifikálható — kísérletezéssel igazolható —-emez pedig verifikálhatlan ismeret.*) S minden olyan kísérlet ellenében, mely a metafizikai ismeretek directe verifikálását ígérné, szívesen aláírjuk Riehlnek ezen szavait: „Én az általános tudományelmélet legfontosabb eredményei egyikének a metafizika lehetetlenségéről való meggyőződést tartom."**) De ha csak verifikálás utján nyerhető ismeret, mi lesz akkor az ethikával, melyről Riehl maga elismeri, hog}

7 vele szemben a tapasztalás által való igazolás követelésének nincs értelme. — Kevésbbé lesz azért az ethika tudomány, mivel a tapasztalat nem igazolja parancsait ? S nem lesznek ezek kötelezők, habár minden ember kivételt képezzen is alóluk? Ha pedig az ethikának tárgyát ideális — a való életben nem realizált, hanem csak ezután realizálandó — cselekmények képezik: hogyan ismerhetjük ezt meg másképen, mint intuitio utján, ez levén az egyedüli ut, mellyel az erkölcsi parancsok mivoltát felfoghatjuk, miután a másik három ismeretforrást — a logika, mathematika s érzéki észrevétel forrását - a külvilág magának lefoglalta. S ha ez intuitio az erkölcsi parancsolatokat, mint emberi lényünkből folyókat, tünteti fel, nem vagyunk-e benn azonnal a metafizikában, mely bennünket ezen parancsok végrehajtásának lehetőségéről s czélszerüségéről tanit meg? Csak két lehetőség van, vagy tagadjuk az ethikának mint tudománynak lehetőségét, vagy elismerjük, hogy van metafizikai ismeret, mety — directe nem verifikálható ugyan — de azért nem kevésbé ismeret, mint az érzékelhető világnak verifikálás utján nyert ismerete.***) *) Hogy ez alatt nem önkényszerü képzetek szabad alkotását értjük, s hogy indirecte a metafizikai nézetek is verifikálhatok, arról később. **) A. Riehl, Der philosophische Kriticismus. II. Bd. 2-ter Theil 120 1. ***) Riehl hogy kikerülje cz ellenmondást, az ethikát parallelbe állitja a mathe-