Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1890

I. Fichte és az ethicizmus az ujabb vallásbölcsészetben. Antal Gézától.

36 tafizikai ténynyel szemben tehetünk, abban áll, hogy hagyjuk azt vizsgálatiamul, mert e vizsgálódás úgysem vezetne eredményre, s fordítsuk figyelmünket a tüneményeknek osztályozására s általános, lehetőleg csekély számú, törvények alá sorozására, „Tegyetek le miden reményről" —ezen Dantei szavak szolgálnak a pozitivizmus refrénjeül. Ismert dolog, hogy pozitivimus Angol és Francziaországban s neokantianizmus Németországban mint hirdetik egyformán a „Ding an sich", a tünemények világa mögött rejlő valaminek megismerhetetlenségét, „A hal a tóban — mondja a materializmus történetének szellemes irója —csak a vizben uszhatik, nem a földben; de fejét hozzáütheti a földhöz vagy a falakhoz. Mi is csak azt tudjuk, hogy gondolattörvényeink következetes alkalmazása bennünket egy teljesen problematikus valaminek fogalmához vezet, melyet mi a tünemények okául tekintünk."*) S épen igy beszél Spencer az „Unknowable"-ről, arról a megismerhetetlen valamiről, melynek létezését fel kell tételeznünk, jóllehet úgy e feltevés mint annak ellenkezője egyformán nehézségekbe ütközik, de e létezés mikéntjéről a bölcsészet adós marad a felelettel, mert erre felelni ránk nézve lehetetlen. Ez „agnoszticzizmus" jogosultságát készséggel elismerjük azon bölcsészeti rendszerekkel szemben, melyek azt vindikálták, hogy egy metafizikai elvvel élükön képesek a világot és annak minden tüneményeit logikai vagy

7 mathematikai következetességgel levezetni. Elismerjük, hogy az érzékfelettinek ismerete nem oly nemű, mint az érzékelhető világé. Elismerjük, hogy a bizonyosság ismereteink valóságáról egész más természetű az egyiknél mint a másiknál. De a pozitivizmusnak vagy agnoszticizmusnak nincs joga az érzékfeletti világ ismeretét tagadni, csak azért mert az más természetű mint az érzéki világé, nincs joga — legalább a logika szabályai szerint nincs — hogy

7 csak a kísérletezéssel igazolható ismeretet állitsa valónak ;**) nincs joga az emberi lélek szárnyalásának *) Fr. A. Lange, Geschichte des Materialismus. Ii. könyv 1 fejezet. **) »A valódi tudomány nem fogja a dolgok létezését tagadni csak azért, mert azok nem mérhetők öllel vagy fonttal,« W. Stanley Jevons, The Principles of Science. London 1887, 7G8 I.