Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1890

I. Fichte és az ethicizmus az ujabb vallásbölcsészetben. Antal Gézától.

24 számú követőre. A bölcsészeti „Sturm — und Drangperiode," mely egymásután szülte az eget ostromló titánokat: Fichtét, Schellinget, Hegelt, sokkal rövidebb életű volt, hogysem az időrendileg elsőnek, Fichtének, nagyobb számú k<">vetőt nyújthatott volna. A szerencsésebb Hegel uralta a század második tizedének végétől, mintegy három tizeden keresztül a német gondolkodó világot. Csak mikor a „Rausch der Ziegelei" — mint Schopenhauer szokta mondani — elszállt a fejekből és mindig érezhetőbb lett a szükség a 19-ik század idealisztikus rendszereinek szülőanyjára, a Kantéra visszamenni, kezdte Fichte rendszere is nagyobb mérvben magára vonni a figyelmet, különösen a bölcsész születésének 100-ik évfordulójára irt essay-k következtében. S mig bölcsészetének theoretikus része felett a történet ezúttal is napirendre tért, addig annak praktikus része: jog-, erkölcs- és vallásbölcsészete — sokaknál élénk tetszésre talált, s a tagadhatlanul életképes eszmék, melyek vallásbölcsészetében feküdtek, s melyek nagy része Schölling, Hegel és Schopenhauer — s negativ irányban Feuerbach rendszeréből már különben is átment a köztudatba, — uj életre keltek, az ujabb vallásbölcsészét ethikai irányzatában. Ezen iránynak néhány képviselőjét akarjuk bemutatni értekezésünk következő, második részében. Mint minden tudományban, ngy vannak a bölcsészetben is bizonyos alaptételek, melyek semmi másból le nem vezethetők, s melyeket, hogy úgy mondjuk, az akarat közvetlen ténye, a föltétlen hit által ragad meg a bölcsész, s tart szilárdul, mint kétségbevonhatlan kiindulási pontot. Ilyenek a logikai alaptételek, ilyen a Cartesius „Cogito ergo sum"-ja s ilyen Fichtének és az ethiczizmus ujabb követőinek az erkölcsi törvény bennünk létezésében s föltétlen voltában való hite. „Unsere Philosophie geht aus von einem Glauben — mondja Fichte — und weiss es" s más helyen „alle meine Überzeugung ist nur Glaube und sie kommt aus der Gesinnung, nicht aus dem Verstände." Aki ezt nem ismeri el, aki az erkölcsi törvény létezését magán nem tapasztalta, azt meggyőzni • épen az alaptétel természeténél fogva lehetetlen, s