Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1890
I. Fichte és az ethicizmus az ujabb vallásbölcsészetben. Antal Gézától.
22 összeolvad s ezért mondja Fichte: „Erkölcsiség és vallás teljesen eg} Tek, mindkettő az érzékfelettinek megragadása, az egyik tettel, a másik hittel." Vallás és erkölcsiség olyanok, mint egy tőnek két hajtása. „Vallás erkölcsiség nélkül csak babona, mely a boldogtalant csalfa reménynyel hitegeti s minden javulásra képtelenné teszi; viszont pedig az erkölcsiség sein állhat meg vallásos hit nélkül, mert lehetetlen, hogy a kötelesség minden ezélra való tekintet nélkül teljesíttessék.— Az ember maga képtelen czél nélkül cselekedni, mert mihelyt elhatározza magát valamire, azonnal föltámad képzeletében a jövőnek fogalma, mely az .ő cselekvényéből folyni fog vagjús épen a czélfogalom, csakhogy e czél a kötelességszerű cselekvésnél nem élvezetre való kilátás, hanem a kötelességtudat által határoztatik meg; s hogy ezen czél az erkölcsi törvény realizálása által valósággal elérhető, amennyiben ez az egyes individuumok feladata: épen ebben áll a vallásos hit, mely tehát a kötelességtudat kiegészítésére szolgál s attól elválhatatlan.*) Igy végződik Fichte vallásbölesészeie a teleologiában, s épen igy képezi a teleologia az ujabb vallásbölcsészeknél is a teret, mely körül az abszolút mechanizmus követőivel folytatott barcz a leghevesebben folyik, de mielőtt ide áttérnénk, vessünk egy pillantást Fichte későbbi rendszerére, különösen Istenfogalmára, melynek átalakulása, — a nélkül egyébiránt, hogy ez a rendszerben magában tetemesebb változtatásokat tett volna szükségessé —• már 1798-ban megkezdődik, teljes azonban csak Fichtének Berlinbe való költözésétől leszen. A bölcsészettörténetirók legnagyobb része nemcsak Fichte élettörténetében, de bölcsészeiében is két korszakot vesz föl, melyek közül a másodikat Fichte Berlinbe költözésétől számítja.*) Részünkről elismerjük ugyan, hogy módosuláson ment át Fichte rendszere, de mint értekezésünk elején is említettük, az alapnézet mindvégig ugyanaz maradt s bizonyára nein *) Ziiiiiner id. in. Dl I. **) Azon bölcsészetirók közé, kik Ficht,énéi csak egy rendszert találnak, bár ennek átalakulásait elismerik, tartoznak ; az ifjabb Fichte, Fortlage, Harms, Kuno Fischer, Falkenberg stb.