Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1890

I. Fichte és az ethicizmus az ujabb vallásbölcsészetben. Antal Gézától.

17 sót az érzéki világban tényleg működni látjuk s minthogy reálisán egyáltalán nem létező törvénynek reális működési tere nem lehet: a világ, melyben mi a természeti törvény uralmát tapasztaljuk

} sem lehet reális, hanem az is csak látszat Igy valójában nem létezik más mint erkölcsi törvény. Az egész világ eltűnt a maga realitásával, az egész világ nem egyéb mint látszat. De liát én? Ha az egész világ csak látszat, létezem-e én valósággal? Igaz, létezem, mert az erkölcsi törvén}^ bennem is kinyilatkoztatja magát, czélt tűz elémbe, melyet realizálnom kell, s igy létezem — az érzék fölötti által elém kitűzött czél végett. Honnan azonban e világ? miként gondoljam én magamat s általában minden erkölcsi lényt mint ez érzéklölötti önrealizálási formáit s az érzéki világot, mint az érzékfölöttinek megjelenési alakját? E kérdésekre a választ a bölcsészet adja meg, s bár nem lehet czélunk Eiehtét ez utón pontrólpontra követni, mégis megpróbáljuk feltűntetni gondolatmenetét, mivel — mint ezt értekezésünk elején is emiitettük -— vallásbölcsészeti nézetei képezik azon fonált, mely körül rendszere jegeczesedik, s azon pontot, honnan a rendszer többi részei legtisztábban áttekinthetők, s legkönnyebben megérthetők. Az érzékfölötti, mint az emberi tudat konstitutiv momentuma, amely nélkül ez nem is létezhetnék, az egyedül reális, az egyedül ható, melynek hatásából származik minden, amiről nekünk még tudatunk van. E pontig jutottunk már előbbi fejtegetéseink folyamán. Mit értsünk azonban igazi realitás alatt, melyet mi az érzék fölöttinek tulaj doni tunk? Nem mást, mint oly létet, mely saját magán nyugszik s csak maga által s magából érthető. Ily lét pedig csak a munkáslét, a cselekvés, a föltétlenül első cselekvés lehet, mint amelyből minden más cselekvés és lét származik. Az érzékfölötti vagyis Isten tehát tiszta cselekvés, abszolút spontaneitás, esse in mero actu, melynek saját öntudatunkban is föltalálható működése kettős irányú: expansiv, kiterjeszkedő és reflexiv, contractiv visszahúzódó, öntudatunkban akaró és tudó, praktikus és theoretikus, 2