Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1890

I. Fichte és az ethicizmus az ujabb vallásbölcsészetben. Antal Gézától.

11 sen s megtalálod őt saját szivedben."*) Az ötödik világnézlet végre, a tudomány szempontjából, azt, ami a vallásra nézve abszolút faktum volt, genetice levezeti, sa hivést látássá változtatja. A jámborság, mint istenes és boldog élet, nem függ tőle, s csak a meggyőződés világossága az, aminélfogva ez álláspont az előzőn felülemelkedik**) Ez öt világnézlet alapjában kettőre vihető vissza, amint hogy a négy utolsó tényleg a másodiknak (az idealizmusnak) különböző alakja csak — s igy a materializmus és idealizmus az a két elv, mely egymással a hegemóniáért küzd, s melyek közül választania kell annak, aki nem elégszik meg a dolgok felületes ismeretével, hanem azok mélyére igyekszik hatni. Az eddig előadottakból világos ugyan, mely elvnek zászlóvivőjévé szegődött Fichte, de lássuk mégis az okokat, melyek a materializmus és idealizmus közt történő választásnál szerinte befolynak. A dogmatizmus, mely kifejezést Fichte gyakran használja az idealizmustól eltérő rendszerek kollektiv megjelölésére, lehet konzekvens, aminthogy azon alakjában, melyet Spinoza hagyott reánk kétségkivül teljesen konzekvens, de nem igaz, mert az alapelv, a praemissa, melyből kiindul, téves. A gondolat sohasem vezethető le a létből (anyagból), mert ez nem tartalmazza amazt, az anyagból mindig csak anyag származik és sohasem képzet. De igenis le lehet a létet vezetni a képzetből, mert a tudat (Bewusstsein) lét is

; sőt több ennél, tudatos lét (hewusstes Sein). S amint a tudat nemcsak a létet, hanem ezen lét tudását is tartalmazza: ép úgy felette áll az idealizmus a realizmusnak, mert az emezt mint momentumot magába zárja s igy megfejteni képes, mig általa meg nem fejthető. Ezen elméleti előn}'eihez az idealiz*) Ez szolgálhat válaszul a Lalande-boz hasonló gondolkozásuaknak, akik Istent nein találják a természetben. — Mikor Napoleon kérdé Lalende-ot, mit tart Isten felöl, igy felelt: »Sire, nincs szükségünk ezen hypothezisre.« Igaza van, az égbolton nem látunk mást, mint égi testeket s az Istent a teleszkóp és mikroszkop segélyével sohasem fedezzük fel. Hanem — ismételjük Fichtével — adjuk át neki magunkat s megtaláljuk öt saját szivünkben. V. ü. Opzoomer De godsdienst 138 és Wetenschap en Wijsbegeerte 178. **) Ptleiderer lleligionspbilosophie 1878 S, 76 ff.