Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1886
3 — saját papságunk. Csak 30 év múlva, 1821-ben sikerült a nagy befolyású és erős kezű Péchy Imre tiszántúli főgondnoknak a zsinati kánonok lényegesebb intézkedéseit (főkép a konventre vonatkozókat), bevétetvén ezeket az említett évben tartott konvent jegyzőkönyvébe s ennek királyi megerősítését kieszközölvén, tehát mintegy kerülő utón általános érvényre emelni. A budai és pesti zsinatok legfőbb alkotásait a következő három pontban lehet Összegezni: 1) Az unió előkészítése egyforma egyházszervezet elfogadása s közös főtanács (consistorium generale) felállítása által. 2) Az egyházalkotmányban a zsinat-presbyteri elvnek a consistorial rendszerrel vegyitett oly form a keresztülvitele, hogy a kyriarchia éles előtérbe lépésével a paritás elve az egyháziak hátrányára legtöbb helyen tekintet nélkül hagy a tik. 3) A házassági törvényszékek szervezése. Egészen uj dolgok voltak ezek — a házassági törvényszékről nem szólva — a magyar prot. egyház mindkét hitfe- lekczete előtt. Nem volt alapjuk a történelmi fejlődésben, nem az eddigi jogszokásban, de épen magukat a kyriarchicus ten- dentiákat tekintve, nem volt alapjuk az egyház és nemzet gén tusában sem. Mint a pánezélos Minerva Jupiter fejéből, csak úgy maguktól nem állhatták elő, kölcsönözni kellett őket idegen földről, idegen elmétől. S mily sajnálatos és különös dolog, hogy nem a virágzó presbyterian-protestáns egyházak: Helvétia, Hollandia vagy S köti a alkotmányát vették követendő minta gyanánt, hanem a szomszédos, ezerféle baj és viszály által tépett szerencsétlen lengyel dissidens egyház törvénykönyvén indultak el, s annak intézményeit akarták egészen más viszonyok közt élő, más követelményekkel bíró magyar prot. egyházunkra erőszakolni. Más égalj, idegen föld növényét bár- mint akarnád meghonosítani, elsatnyul, elvész az; igy vagyunk a szellemi téren is. A budai zsinatnak idegen példányról szolgai lag másolt azon intézkedései, melyeknek sem saját múltúnk tényeiben, sem a protestáns keresztyén elvekben, som a nemzet geniusában nem volt meg kellő alapjuk: csak ,,Írott“ törvények maradtak, s a gyakorlati életbe soha át nein mentek. 1*
