Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1884

I. Az erdei lak. Dr. KAPOSSY LUCIÁN-tól

- 5 ban bujkáló kacsák hápogását, a csalfa délibábot? Avagy fessem a művészetek bámulandó termékeit? A világhirü Alhambra gyönyörű termeit, pompás oroszlán udvarát, a finom izlés e remekeit; a góth-stil égbe törő merészségét, a renesaince fenséges, nagyságával az ember semmiségének érzését felkeltő kupoláját; a Louvre csodált műkincsét a melosi Venust, az ókor e legszebb női szobrát, Sosos mozaik-müves Söpretlen szobáját, a műfestés számtalan remekeit? Valóban annyi szépség van a természetben, művészetben, liogy nem lehet csodálnunk, ha minden idők költői élénk vágygyal fordultak a természet s művészet nyújtotta tárgyakhoz s lelkük ihlettségében megénekelték e csodás világ egyes tüneményeit. Igaz ugyan, hogy a leirás, tájfejtés magában véve még nem költés s ig}^ a XVII-ik századnak költői helytelen irányban indultak, midőn a leirást, tájképfestést magában önálló műfajnak tekintették, mint ilyent művelték s halomra irták a pásztori s festő költeményeket, E helytelen iránynak Lessing vetet gátot Laokoon czimü művével, kimutatván a műfestés s költés közt létező nagy különbséget s ettől kezdve divatját multa a festő költés. Később a XVIII. századbeli helytelen irányú festő költés helyét a valódi festő költés foglalta el. Ezen helyes iránynak megkezdői az angolok voltak, különösen Burns, kinek egyik kitűnő festő költememénye „A szombat este;" továbbá Byron; a francziáknál Lamartine, Hugo. Nálunk Arany s Petőfi tűntek ki ezen uj irányban, melynek lényegét a következőkben fejtjük ki. A leíró költés. A leiró költés tárgyai a térbeli jelenségek vagyis a természet tüneményei, a mesterség s művészet alkotásai, az emberi élet egyes jelenetei •— tehát nem események. Hogy azonban e tárgyak költemény keretében helyet foglalhassanak, szükséges: hogy a költő a leiró költés tárgyainak rajzolásánál: 1) Ne ő maga irja le a tárgyat a legapróbb részletekig, hanem kiemelje s helyesen csoportosítsa egy képbe a tárgy leglényegesebb s legjellemzőbb sajátságait, ugy hogy az olvasó fantasiája azokból egy teljes s összhangzó képet alkothasson.