Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1884
I. Az erdei lak. Dr. KAPOSSY LUCIÁN-tól
gólya a központ; látjuk a vándorló, a pusztai tóban halászó, a tóparton a vizfenekét szemlélő gólyát, látjuk a másik határba gólya-várni menő gyermekeket, a délibábon mélázó költőt. Az egész költeményen meginditó érzelmes hang vonul át csendes, mélázó természetének megfelelő a költemény rythmusa is, nem rohanó, lágy elegiai. „Falun" czimü festő költeményében Petőfi a falut csak néhány, de a falut éles világításban feltüntető vonással rajzolja igy pl. a 2-ik versszakban: Porfellegekben a nagy ég alatt A hazatérő nyáj kolompja szól. a 6-ik versszakban: A csillag fényes éjben méla csend. E költemény kiválólag a képeknek szivre való hatását rajzolja, ellentétbe állitva a költő lelkének nagyra törő terveit, a nagyváros zaját a falu csendes lágy ölével. Mennj ri szépség mily édes bűbáj ömlik el a következő szakokban: A szomszéd tóból a vadludakat Látom csapatban messze szállani; Szivemből is föl és elszállanak A nagyravágyás, hir vad álmai. Feledni kezdem Pestet és zaját S jövendőm minden büszke terveit: Jobb lenne élnem, igy gondolkodom, Jobb lenne élnem elfeledve itt. A fölmagasztalt nagy nevek között Ne hangoztassa senki nevemet Csak szőlőm és szántóföldem legyen Termők piros bort s fehér kenyeret. S midőn szőlőmből s szántóföldemről Házamba térek este; hozza be Majd a piros bort s fehér kenyeret Piros menyecskének fehér keze. Igy minden eS7 e s festő költeményében (Kis-Kunság, Tisza?
