Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1884

I. Az erdei lak. Dr. KAPOSSY LUCIÁN-tól

— 9 — A puszta télen stb.) a tárgy festése nem magáért van, hanem azon lelki állapot visszatükröztetéseért, mely a költő lelkét az illető tárgy szemlélésekor eltöltötte. E tájékoztató vázlatok után lássuk kitűzött tárgyunkat Az erdei lakol. E kis költeményben ben találjuk az egész Petőfit. Tárgyát abból a körből merit ette, melynek lelki világát eszményeit, érzéseit s hangját duzzadó üdeségűkben ő juttatta teljes diadalra; a politikai s társadalmi viszonyok nagy érdeklődést keltettek a nép iránt, alkotmányos, társadalmi életének tanulmányozása közben mind nagyobb figyelem fordult a népköltés még eddig ismeretlen kincseire, a költést felfrissítő elemekre, de hiányzott még a költő, ki fejlődésénél fogva mintegy önönmagából véve az elemeket, azokat müveiben a nemzetinek befolyása alatt érvényesítse. Kriza, Erdélyi, különösen Tompa müveiben érezzük már a népiesnek üditő hatását, de Petőfi volt az, ki a népiest teljes diadalra vezette Petőfi a nép közt születve, a beláthatatlan magyar alföld imádkozó csendjét, a szilaj ménesek rithmikus rohanását, a sás közt fészkelő kacsa hápogását, a magyar madár egyszerű kelepelését hallgatva, a tünde délibáb csalfa játékát szemlélve szívta magába a népiesnek azt a tiszta, romlatlan levegőjét, mely műveiben a pusztát jellemző egyszerűségben jelenik meg. A romlatlan néppel való érintkezés fejlesztette s szilárdította meg benne azt a hármas jó tulajdont, mely őt, mint költőt s embert egyformán jellemzi t. i. az őszinteséget, bensőséget s egyszerűséget; de ezekben gyökeredzik egyszersmind hibája is, mert az őszinteség határain többször túllépve gorombává lett, az egyszerűség tulhajtása miatt pedig pongyolaságba, nyerseségbe sülyedt. — Költői s emberi egyéniségének hármas jó tulajdona: a gondolat őszintesége, az érzés bensősége, a kifejezés s compositio keresetlen egyszerűsége egymást teljesen áthat ottan jelennek meg „Az erdei lak" czimü müvében e költemény szépségeinek megalapítására Nincs benne rendkívüli érzések, szenvedélyek hajhászása, de igen érzések őszintesége s a tárgytól való teljes áthatottság; érezzük, hogy mint a népnek fia elevenebben érzi a természet szépségeit s