Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1883

I. A nyelvészetnek, s a latin nyelvnek viszonya történelemhez. Kis Ernőtől

— 6 — tag rétegét hagyta az idegen szavaknak, s igy a szótárnak nagyobb részét szolgáltatta a világnak majdnem minden művelt nemzeténél. Azon szavakat, melyeket először olasz pásztorok használtak, most Anglia politicusai, Francziaorság költői, Németország bölcselői használják, s ama pásztor beszélgetések gyenge visszhangja hallható a washingtoni tanácsteremben a calcuttai székesegyházban s az uj zelandi gyarmatokban." *) íme, a latin nyelv története, s azt mondhatjuk, előttünk áll az ó-, közép- és uj-kor történelme, s midőn a latin nyelv szavait tanuljuk, ugyanakkor Róma és az európai nemzetek történelméhez nyerünk kulcsot. Nem is nyújthat a történelem sem tanulságosb olvasmányt Róma történelménél. Egy ország romjai felett állunk ekkor, a honnan az egész kép, egy művelt nemzet egész élettörténete belátható. Korunk nagy népei sokkal közelebb állanak hozzánk, semhogy azon magaslatra emelkedhetnénk, a honnan utaik hová vezetését beláthatnók, mig az ókor ezen nagy népének története, mint befejezett mű áll előttünk. Az ókor tanulmányozásánál a napi érdekek nem zavarják az elvonható tanulságot, egy eltűnt nép múltja felett részrehajlatlanul Ítélhetünk, s Ítéletünket nem teszi tévessé a napiérdekek befolyása. Igen fontos tehát, hogy ifjuságunk a történelem ezen legtanulságosabb népével behatóan foglalkozzék. Mi vezethet erre inkább, mint ezen művelt népnek saját müveiből megismerése? vagyis a latin nyelv ismerete? Mert soha egy történettanár sem adhatja oly hü képét a rómaiak történetének, mint ama latin nyelv tanára, ki a nyelvet tanítva, növendékeit a rómaiak szellem világába is bevezeti. Mert hogy a latin nyelvnek gymnasiumunkban fontos szerepét belássuk, mindenekelőtt annak tanítása czéljával kell tisztába jönnünk, értenünk kell, hogy azt nem a tanulónak nyelvtani szabályokkal gyötrése czéljából tanítjuk, hanem a római népnek, az emberiség ezen örökifjú nemzetének történelmébe, e mivelt nép szellemviláMüller M. A nyelvtudományról. 269. 1.