Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1883

II. A pozitív és negativ mennyiségekről. Sebestyén Dávidtól

— 20 — gativ egység, ép igy az egység számlálása által keletkezett mennyiségek is ilyenek lehetnek, vagyis „a mathesisbeli positiv és negativ mennyiségek tehát egymással egészen ellenkezők, vagyis még világosabban szólván egymással egészen ellenkező czélokra törekvő erőknek szüleményei, melyek közül az egyik csak ugy és annyit haladhat előre a maga czélja felé, ha és a mennyit a másik a maga czéljától visszafelé hátrál. Bárminő kettős haladás csak ugy tekintethetik, mint a mi egyiknek haladása az a másiknak hátrálása, vagyis, hogy positiv a mennyiség akkor, ha ezt az ellentett erők közül az egyikhez viszonyítjuk, negativ pedig, ha azok másikához. De midőn természet szerint ugy vagyunk alkotva, hogy inkább tudjuk lelkünket egy és ugyanazon időben egy dologra, mint többre irányozni, a két ellenkező erő küzdésének vizsgálásakor is, a mikor az egyik a másik kisebbítésével növeszti saját eredményét, inkább vagyunk képesek csak azok egyikére irányozni lelkünket, és azok törekvése minden következéseit, csak ezen egyhez viszonyítani és ennek haladását csak mint haladást s nem egyszersmind a másiknak hátrálását is tekinteni, s ugyancsak ennek hátrálását, csak mint hátrálást, s nem egyszersmind mint a másiknak haladását is." Az egység ugyszármazik, hogy a valamelyik irányban kimért mérték nagyságát egy általános fogalommal kötjük össze, a mely általános fogalom ez: minden dolog magában véve egy, vagy megvan egy-szer. így p. o. az öllel kimért nagyság is, mint dolog meg van egy-szer vagy ez is egy, az az egy öl. Ez tehát az egynek mértani elvonása vagy az egység. A mértékkel kimért nagyság az egyszer meglétei fogalmával összekötve, képezi az eredeti egységet, vagyis az első számot. Ha van olyan szám, mely akkor számlálja az egységet mikor a mértékkel kimért nagyság meg van egyszer ugy kell egy olyannak is lenni, mely akkor számlálja a mértékkel kimért nagyságot mikor az még, vagy már egyszer sincsen meg. Ennek a számláló számnak a neve nulla jegye: 0. Minden dolog ismert nagyságnak véve a vele egytermészetü dolgok nagyságának mértéke lehet, igy képezheti az egységet