Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1883

II. A pozitív és negativ mennyiségekről. Sebestyén Dávidtól

— 21 — a puszta 1 is; do épugy képezheti ezt a 0 is. Ezen egységek számláltatnak a számláló számmal, mely származik az egyből a számlálás czélja szerint valahányszor létesen, vagy egyszer sem, azaz nem létes fogalmával összekötve. Az eredeti egységnek számtani fogalommá való alakitása ugy történik, hogy a mértéket a megmérendő nagyságon egy kiindulási pontból lemérjük, ezt a kiindulási pontot választhatjuk tetszés szerint. P. o. a+irányban lemérjük, s azt mondjuk hogy minden ilyen a mértékkel kimért darabja a nagyságnak, megvan a kimérés irányával egyezőleg egyszer véve. 4- 1 (kimért darab) —+1 öl, ha a mértéknek öl nevet adunk. Ez az eredeti positiv egység, hasonlóképpen származik a—egység is, vagyis itt a—1 öl. Az egyszer vételt jelenti a számláló egy, azt pedig hogy a kimért nagyság származásával, kimért irányával egyezőleg vétessék, jelenti a számláló egynek a Hjegye. Igy lesz a kimért nagyság egységgé alakitva, s igy lesz a nagyságtól független abstractióvá. Ennél fogva szabad lesz hogy az ilyen abstract fogalmakban egyezőleg, vagy ellenkezőleg vegyük vagy képzeljük azt, a mit bennük képzelünk. Igy könnyen értelmezhető az itt előforduló négy eset: 1., +1 (+1 öl) =-H öl 2, +1 (—1 öl) =—1 öl 3., —1 (+1 öl) 1 öl 4., —1 (—1 öl) =+1 öl, vagyis az 1-ső esetben a 4_1 öl, mint olyan vétessék származásával egyezőleg 1-szer, a 2-ikban is ez az értelmezés ugyanaz, a 3-ikban a +1 öl származásával ellenkezőleg, a 4-ikben a —1 öl vétessék származásával ellenkezőleg, tehát az eredmény könyen érthető. Az eredeti mérés és számlálás származásának kifejezése az előbbiek értelmezése szerint, tehát a positiv egységeknél ez lesz: +1 (+e) -f-1 (+e), itt az e az eredeti egységet jelenti, a negativ mennyiségeknél pedig ez: + 1 (—e) +1 (—e). Mivel kettőnél több fogalommal egyszerre elbánni bajos volna, azért az eredményt egy fogalomba