Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1883

I. A nyelvészetnek, s a latin nyelvnek viszonya történelemhez. Kis Ernőtől

— 8 — ben és tanítása által ifjainknak oly alapot nyujtunk, mit semmi más nem pótolhat, akkor értjük a latin nyelvnek gymnasimni tantárgyaink sorában fontos szerepét. Levágnók az emberiség történelmének egy nagy részét, s éppen a legtöbb tanulságot nyújtó részét, ha a rómaiak történelmét nem tanitanók. Mire való lenne a történelem, ha nem tanulságra ? Mi lehet tanulságosabb, mint egy nagy nemzet élettörténete, a melyet bölcsőjétől sírjáig kisérhetünk. „A jelent csak ugy tudjuk megítélni, — szól Bászel — ha azt mintegy más korból szemléljük. A ki sohasem tudta magát egy más korba beleélni, vele együtt gondolkozni, érezni, azon megesik, hogy saját kora valamely uj terméke erővel elragadja, érzelmét leigázza, Ítéletét elnémítja." Akár politikai történelmét tanulmányozzuk a római népnek, a mint országról országra magáévá teszi az egész akkor ismert világot; akár beltörténelmét tanulmányozzuk, a midőn lépten-nyomon a patríciusok és a plebs, bár már más változatban, de folyton tartó egymás elleni küzdelmeit vizsgáljuk, s Róma egész beltörténelmén mintegy veres vonalként látjuk végig húzódni a jog folytonos küzdelmét: tanulmányozásunk mindkét esetben tanulságos s egyaránt érdekes leend. Vagy ha vizsgáljuk Rómának hatalma túltengése által okozott halálát, vagy belsején rágódó betegségét, az erkölcsök meglazulását, vizsgálódásunk ifjainkra nézve egyaránt becses, egyaránt tanulságos leend, mert mi sem lehet tanulságosabb mint e nagy nép halála! Ezért különösen napjainkban, midőn korunkat kiváltképen nemzeties eszmék uralják, nem lehet eléggé ajánlanunk, hogy iíjainkat Róma történelmével alaposan kell megismertetni. Müller J. a svajczi ifjúságnak ajánlotta forrón a classicus ó korral foglalkozást, s mint Baszel irja: „ezt jól meg kell gondolnunk, mert valamint az az ifjúság arra van hivatva, hogy egykor ama szabad állam müveit elemét tegye, éppen oly hivatása van a mi ifjúságunknak a mi szabad alkotmányos államunkban." Baszel A. Az ókori classieusok tanulmánya 64. I,