Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

- 36 a hő potentialis erély: vagy azt, hogy ha a hő nem potentialis, hanem kinetikai erély, akkor a test részecskéi mozognak, s e részecskék oly parányiak, s mozgásuk oly gyors, hogy a legjobb mikroskoppal sem vagyunk képesek azokat megkülönböztetni. Vegyük most már az első feltételt, hogy t. i. a lest és részei nyugalomban vannak, s melege helyzeti erély; mivel a helyzeti erély nyugvás, és a nyugvás mindig két egyenlő és ellenlelt erő egyensúlyának a következménye: bizonyos, hogy a lest részecskéi csak addig lehetnek egyensúlyban, mig a két haló erő: a tesl melege és a környező közeg hőmérséke egyenlők; mihelyt az egyiknek vagy a másiknak höinérséke megváltozik, ugy, hogy azok nem lesznek egyenlők, az egyensúly felbomlásával a részccseknck mozgásba kell jönniük,- és valósággal azt tapasztaljuk, hogy a mint a lest hőmérséke környezete hőmérsékénél nagyobb, melegének egy részét részint vezetés, részint kisugárzás állal környezetének adja át. Már most bizonyos, hogy a sugárzó meleg a hő mivoltáról felállított bármelyik elmélet szerint akár anyagnak, akár élerrezgéscknek tekintsük is azt, mikor az egyik teslből a másikba megy ál, bizonyos idő alall bizonyos úlat végez, tehát mozog, s hogy e mozgás létrejöhessen: a meleg lest felületén levő részeknek is mozgásban kel! lenni, másként nem közölhetnének környezelükkel mozgási erélyt. Az tökéletesen mindegy, hogy a meleg lest közelében van-e hidegebb, vagy hogy a test melege nagyobb-e környezete hőmérsékénél, mert hiszen tudjuk, hogy a világtér hőmérsékénél sokkal alacsonyabb, azért földünkről s a földön levő minden teslből folytonosan sugárzik a hő a világtérbe, s éppen ez okozza a földön létező erély dissipalioját. E szerint a meleg test energiája egy részének legalább kinetikai vagy mozgási erélynek kell lenni. Még jobban kitűnik ez, ha a gázok melegében nyilvánuló erélyt vizsgáljuk. A meleg leslek mozgási erélyét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a mozgás nem a testnek mint egésznek egy irányban való mozgása, mivel bármily kicsiny lesiet bármily magas hőfokra melegítünk is, annak minden, még a legjobb nagyilóval látható legkisebb része is ugyanazon helyen és helyzetben marad; ebből folyólag azt kell feltennünk, hogy az a mozgás, a mit melegnek mondunk, a részeknek és pedig annyira kicsiny részeknek a mozgása, hogy azokat egy-