Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 37 — mástól semmi módon nem vagyunk képesek megkülönböztetni; a küünbözö részek ezen mozgásának ugyanazon pillanatban különböző irányúnak kell lenni, mivel a meleg test minden felé meleget sugároz. Azon felül a szilárd test részecskéinek mozgását korlátoltnak kell gondolnunk. ugy, hogy azok a kiinduláspontjuktól nem messze távozhatnak. Clifford ezt az atomokról tartott felolvasásában következőképen illustrálta: ,,képzeljünk a szoba közepén egy testet, a mely a padlóhoz, padláshoz s a négy oldalfalhoz egy-egy ruganyos fonallal oda van erősítve. Ha most a testet helyéből kimozdítjuk, rezgésbe jön, de mindig csak egy pont körül; nem hagyja el helyét végkép, hanem oda ismét visszatér'

1' '). A testek azon kicsiny, láthatatlan részecskéit, amelyek folytonos mozgäsbnn vannak, s ezen mozgások kisebb vagy nagyobb sebessége okozza a test hőmérsékének változását, a physikusok molekuláknak nevezik; legtöbben azonosítják őket a ehemicusok molekuláival, de vannak, akik külön chemiai és physikai molekulákat különböztetnek meg 2). Ugy látszik Bernouille Dániel volt az első, a ki a levegőnek az edény oldalára gyakorolt nyomását a légrészecskék lökéseinek tartotta; Lesage és Prevost, később pedig Ilerapalh is ezen elméletet különféieképen alkalmazták 3). Joule 1848ban a gázok nyomását molekuláik ütése állal magyarázta, és kiszámította, hogy az észlelt nyomás előállítása végett mekkora sebességgel keli azoknak mozogniok ; König ezen elméletnek, a gőzök tüneményeinek megmagyarázásánál való fontosságát mutatta ki

3); de különösen Clausiusnak köszönhetjük a gázok dynamikai elméletének kifejtését ö). Clausius után a kiválóbb physikusok közül többen foglalkoztak ezen elmélettel s rövid vázlata a következő 7): Minden test meghatározott számú apró réJ) I. Norman Lockyer: Atoms and molecules spectroscopically considered. Nature. Vol. io. Nro. 69. 2) Lásd Dr. Eugen Dreher: Beiträge zu unserer modernen Atom — und Molecular — Theorie auf kritischer Grundlage. Halle 1882. S. 10—13. 3) I. Clerk Maxwell: Theorie der Wärme. S. 347. Philosophical Magazin. Series IV. Vol. XIV. p. 211. 5) Poggend. Ann. Rd XCIX. 6) Abhandlungen zur mechanischen Wärmetheorie. Braunschweig 1867. 7) I. Clerk Maxwell: Theorie der Wärme. Uber die Moleculartheorie der Constitution der Körper.