Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1876

— 11 — levéltárnok, orvos és mérnökből beltanács képződött, a kültanács pedig a polgárok különböző osztályaiból a népszószóló elnöklete alatt 30— 125. számmal aJakítatott. — A közigazgatást sajátkép a belső tanács vitte; de a város kiváltságait, jövedelmeit s számadásait illető határozat a kültanács elé terjesztetett. A kültanács választotta a tisztviselőket is a beltanács vagy kir. biztos kijelelése mellett. A szabadalmas mezővárosok saját községi ügyeikben önálló kezelési közeggel, s rendezett tanácscsal birtak. A községi életnek már a 15-ik században szép fejlődését látjuk. Az egyszerű falusi községek 2 biró (villicus), a telepített községek pedig comes cimet viselő ispánok kormányzása alatt elöljáróikkal igazgatták a községek belügyeit, s bíráskodtak a község lakosai között. Míg a törvényhatóságok és községek Önkormányzati joga a vázolt állapotra jutott el, addig a központi kormányzásban két ujabb irány elvet találunk alkalmazva, jelesül: hogy az előbb a király és egyes főhivatalnokok személyében öszpontosított hatáskör mindinkább terjedelmesb testületekre ruháztassék, hogy — továbbá — a közigazgatás az igazságszolgáltatástól elválasztassék, mely példa üdvös hatása alatt ez utóbbi eszme a municipalis kormányzatban is jobban-jobban alkalmazást lelt. A 14—ik században a kir. udvari kancelláriánál két kancellari méltóság keletkezett, az egyik a főkancellár, a kir kettős pecsét őre, a másik a titkos kancellár, ki a titkos pecsétet őrizé. A kir. főkancellári cím máig is az esztergomi érseket illeti, bár legtöbbnyire egy személyben volt a két méltóság egyesítve. — 1731 óta a titkos cancellár szakadatlannl a világiak közül neveztetett ki, s elnöklete alatt a kir. udvari kancellária, az alkancellár, több udvari tanácsos vagy referendariusokkal, Bécsben mint a király lakhelyén székelt. Ezen főkormányszék utján adattak ki a király titkos pecsétje alatt a kir. rendeletek s leiratok, s ezen kancellária által és segélyével gyakorolta a király egyházpártfogási, végrehajtói és felügyelői hatalmából folyó jogait. A tárnokmestertől utóbb a közjövedelmek feletti felügyelet elvonatván, a magyar kir. udvari kamara kezelése alá adatlak. Az udvari kamara, mint kormányszéknek elnöke az 1608. 5. t. cz. szerint a