Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1876

— 12 — világiak közül volt kinevezendő, kinek vezetése alatt szerveztetett a kamara több tanácsos, titkár és fogalmazóval. Az előbb egyedül a király kinevezésétől függő nádori hivatal betöltése III. Endre, I. Lajos és Albert törvényei szerint a király és az ország rendei öszhangzó akaratával történt, sőt az 1608. 3. t. cz. elrendelte, miszerint a nádor a király által kijelölendő 2 katholikus és 2 protestáns egyén közül az országgyűlés által választassék. — I. Mátyás alatt a nádor birói teendője részint az országbíró, részint a megyeispánok és megyékre ruháztattak és a megyékben tartatni szokott nádori szék is végkép eltöröltetvén, a nádor működési köre mindinkább a kormányzatra irányult. A nádor, kiben a hivatalok disze és a legkülönbözőbb hatalmak feje összpontosult, közjogi jelentőségű számos hatáskörén kivül a királyi szék üresedésben léte alatt az ország kormányzója, a királynak az országból távollétében helytartója, és annak a törvényhozó, birói és végrehajtó hatalom gyakorlatában helyettesítője. A nádor elnöklete alatt állíttatott fel I. Ferdinánd által a m. kir. helytartótanács Budán mint politikai igazgatási legfőbb kormány hatóság, mely által a király végrehajtó hatalmát közigazgatási ügyekben gyakorolta. A helytartótanács e székhelyből azonban a törökök elől 1529-ben Pozsonyba menekült, hol 1723-ban VII. Károly által újra szerveztetvén, oly közigazgatási kormányszékké vált, mely a király közvetlen rendelkezése alatt az ország törvényei és fejedelem rendeleteinek végrehajtását eszközli azon jogkörrel, hogy a törvénynyel és közérdekkel ellenkezni látszó rendeletek tárgyában a királyi felséghez a nádor közbenjárása mellett előterjesztést tehetett, és a végrehajtást a visszaérkezésig felfüggeszthette. Felügyelt az egyházi és világi hatóságok gyűléseire, közigazgatási ügyeire, pénztáraira és tisztválasztásaira, szóval az igazságszolgáltatást, kamarai és pénzügyeket kivéve, az ország minden politikai közügyeire. E m. kir. helytartótanács, mely 1783-ban Pozsonyból Budára visszahelyeztetett, felügyelési jogát a megyék felett az által gyakorolta, hogy a gyűlési jegyzökönyvek negyedévenkint a helytartótanácshoz felterjesztetvén, vizsgálat alá vette, a megyék felebbezett közigazgatási határozatait elbírálta, a költségvetést jóvá hagyta, vagy visszaveté, és a rendkívüli költségeket utalványozta.