Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1868

Még- megjegyezzük itl, hogy ha a víz fajmelegét l-nek vesszük: akkor a lég C-je 0,2377, c-je pedig 0,1679. Ha erömüves munka meleget nemz: akkor megfordítva a melegnek erömüves munkát kell létre hozni. A számításból kijön, hogy egyhö 424,3 kgrmeter munkát hoz elő, vagy is, 0,00235 höegy, 1 kgrmeter munkát — mi a iolebb adott eredménytől (427 kgrmeter munka, és 0,00234 höegy) oly keveset különbözik, hogy ebből az erömüves munka és hő költsönös egybefüggése teljesen kétségtelenné válik, miután az első út, melyen ez eredményre jutottunk, egészen ellenkező irányú volt, mint ez utóbbi, először a munka változván hővé, most pedig a hő munkává. 0°-ú és egy légnyomás alatt álló 1 köbmetre lég (1,293 kgramme súlyos) C. 271° meleget igényel a végett, hogy feszereje, változhatlan térimé mellett 2 légnyomásra emelkedjék. Erre kell Met höegy = 1,293.0,1679.271° = 58,83. Ha pedig 0°-ú és 1 légnyomás alatt álló lég, változható térimé mellett 271°-ra emeltetik: akkor tériméje 2 köbmetre leend. Erre kell MCt höegy = 1,293 . 0,2377 .271= 83,29. Következőleg 83,29 — 58,83 = 24,36 höegy kell arra, hogy a lég — hömérsékének növekedését mellőzve — kétszer akkora térimére táguljon. Most nézzük, mekkora munkát végez e 24,36 höegy. E végett képzeljük, hogy a szóban levő lég esőben van, melynek átmetszete 1 négyzet metre; és legyen ebben egy dugatyú. E térben van egyelőre a bezárt lég. A dugatyúra a körlég p — abs nyomással támaszkodik, mely kifejezésben, mint tudva van, a = légsm. magassága = 670 mmtre = 0,76 metre, b — 1 • metre, s = l köbmetre higany fajsúlya, mi (miután egy köbmeter víz 1000 kgramme, és a higany tömöttsége 13,6) 13600

#kgr;— és így abs = 10336 kgr. Ha most a dugatyút mozdíthatónak vesszük: akkor az alatta levő lég, 271° melegre, e dugatyút 1 metre magasra fogja emelni, mely munka = 10336 kgrmeter. E munkát 24,36 höegy tette; tehát egyhőre esik 10336: 24.36 = 424,3. Elfogadott nézet, hogy a futó csillagok, tűzgömbök, cosmicus származásúak. Sebességök — a mérések szerint —

: 4—6 mf. Ezek, mint a bolygók, a nap körül keringenek, honnan a föld erős háborítása folytán ennek hatáskörébe jutnak —- és ekkor a körlég összenyomatása és zsúrlódás következtében kifejlö melegre világlókká lesznek, néha épen szét is pattannak. E nézet a meleg előadott elméletében fényes bizonyítékát találja. Vegyük föl, hogy egy bolygószen'í cosmicus test (meteor) 4 mf. sebességgel érkezik a föld légkörébe, melynek ellentállásának legyőzésére eleven erejének egy részét fordítja, annyira, hogy a körlégből kimentekor már csak 3 mf. sebességgel bírjon. Egy mf. = 7418 meter, tehát 4 mf. — 29672 m. A lég ellentállásának legyőzésére használt Me

2 munka képlete L = —g—. Lesz tehát a bolygószerü testnek körlegünk határához érkeztébeni sebessége c = 29672 m. és így c

2 = 29672

2 = 880427584 — körlegünkből kimentekor levő sebessége C = 22254, és így c!~ — 495 240 516, következőleg a fölemésztett eleven erö M(c

2- c

/

2) = 192 593 584 M. Ha M alatt a bolygószerü test 1 kgrját értjük, és 1 kgr = Mg = 10,3 M (mert g = 10,3metre): akkor M. E szerint lesz az L = 18 698 406 kgrmeter. Ez összeget 427-1 osztva, a hányados 43790 azon hőegyek számát jelöli, melyek a mondott test 1 kgrjának körlégünkön átmentében, a lég ellenállásának legyőzésére fordíttattak, mely hőmennyi, több mint hatannyia azon melegnek, mely 1 kgr. szén elégésekor származik. És bár ezen melegnek legnagyobb resze a meteor által összenyomott légnél marad: bizonnyal a maradék is elég arra, hogy az izzóvá váljék. A földhöz közeledté-