Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1868

9 ben folyvást tömöttebb légre jutván, eleven erejének folyvást nagyobb részét, és elvégre a földre értében elveszíti azt egészen; azért szakadatlanul izzóbbá leszen, és ép ez okból, gyakorta erös durranás kíséretében kisebb nagyobb darabokra, söt néha épen porrá vettetik. A futó csillagok nyomában látható fényszalag, úgy vélik, a meteor felszínén levő azon izzó részecsektől ered, melyek róla ellöketnek. Miként megy végbe a parányok mozgása, mely a különböző hötüneményeket létre hozza: e tárgyban két úton vannak a physicusok. Egyik irány a testek parányainak , a másik a testparányokat körülfogó leb-^arányoknak hintázataiban véli a hő forrását. Az első nézet harcosai (Clausius, Krönig) fölveszik, hogy a gázoknak a likacsokhoz képest végetlen kisded parányai szakadatlanul mozognak egyenes irányban, miglen más parányokba vagy valamely falba ütköznek. A gázoknak szilárd vagy csepegös test lapjára nyomulása itt alapulna. Ha a parányok sebessége nagyobb: nő a hömérsék, és pedig e sebesség négyzetének növekedése szerint. A szilárd testek parányai bizonyos központ körül hintáznak — a csepegös hígak is bizonyos távolságokhoz volnának kötve, melyeken belül szabadon mozoghassanak. A másik nézet szerzője Redtenbacher. Lényegét e következő pontok teszik. Egy test anyagi és lebparánvokból áll — ez utóbbiak amazokat atmosphaera gyanánt környezik. Az anyagi parányok sulyosak és tehetlenek, a lebparányok súlytalanok, de tehetlenek. Az anyagi parányok vonzódnak egymáshoz, a lebparányok egymást eltaszítják. Az anyagi parányok és lebparányok csekély távolságra vonzódnak egymáshoz. Mivel a lebparányok egymást eltaszítják , azért a leb elfoglalja a világ terét és behat minden testbe. És mivel az anyagi parányok a lebparányokat vonzák: következik hogy a leb környezi az egyes testparányokat. Egy ily lebkörös testparánynak neve dynamide. Az egyensúly állapotában a leb a taszító erőt képezi, mely a testparányokat bizonyos csoportozatokban és bizonyos távolságra tartja egymástól. A leb ily nyugalmas állapotában a test absolut hideg; de ha a leb mozog, jelesen a testparányok körül szabályosan hintáz: akkor meleg a test. E melegség foka a hab liintázatától függ, és arányban áll az egyes lebparányok eleven erejével. A test fajmelegét azon hintázó lebparányok száma adja, mely valamely test sulyegységében létezik. Azon tényt, hogy egy egy test fajmelegének paránysulyávali szorozata ugyanazon mennyiség, úgy magyarázza, hogy minden elem dynamidejében egyenlő számú lebparány van. — Vegytanos vegyületek alkalmával a leb kiválik és pedig hevesen mozogva, és innen következnének a vegytanos folyamatokat kisérö fény- hő- villamtünemények. Melyik életrevalóbb e két nézet közöl: azt a jövő vizsgálódások fogják elhatározni. Tarczy Lajos.