Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1941

48 Társaság megelégedett a kereskedelemből származó haszonnal. De meg is elégedhetett, mert ez jóval tekintélyesebb és hozzá még tisztességesebb |s volt, mint Clive és Hastings korának bevételei. A francia háborúk befejeztével Anglia gyáripara rohamosan kezdett fejlődni. Az Indiától kizsarolt milliók lehetővé tették a kézi iparról a gyáriparra történő gyors és zavartalan átmenetet. Európa többi népei csak lassan tudták a szükséges tőkét előteremteni, Angliában készen volt a tőke akkor, amikor a szövőgépeket és a gőzgépeket feltalálták. De India még másképpen is segítségére volt az angol gyáripar felvirágzásának. A roppant népesség, amely megközelítette az akkori Európa egész lakosságát, kitűnő és kielégíthetetlen fogyasztója volt az angol ipari termékeknek. Ezenkívül tömérdek, érték (fűszerek, olajnövényi termékek, drágakövek, szövőanyagok, bőrök, stb.) került olcsón Angliába. Bár közben Anglia hatalmas gyarmatbirodalmat szervezett Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, India mégis a legbecsesebb és legértékesebb része maradt a Brit világbirodalomnak. Érdekes azonban, hogy ez a nagy és roppant népességű terület nem a Brit államé volt, hanem a Keletindiai Társaságé. Az East-India Company keményen kezében tartotta a hatalmat és nagyszerű szervező és kormányzó tehetséget árult el. Ezt főleg akkon tudjuk kellően értékelni, ha meggondoljuk, hogy Indiában aránylag mindig igen kevés angol élt. Forró és nedves éghajlatát ugyanis fehér ember nehezen bírja ki. Még\ma is csak kivételesen erős szervezetű emberek tudnak évtizedeket Indiában'tölteni. Régebben a helyzet sokkal rosszabb'volt. A súlyos tropikus malárián kívül örökös járványként dühöngött itt a pestis és a kolera. Arról szó sem lehetett, hogy százezrével telepedjenek ide is angol gyarmatosok, mint pl. Canadába, az Unióba, Dél-Afrikába és Ausztráliába. Indiába csak hivatalnokok, kereskedők, katonatisztek és katonák mentek. De ezek is csak meghatározott időre kötötték le magukat, hogy azután jól megszolgált nyugdíjukkal és megtakarított pénzükkel kényelemben éljenek Angliában. A 60—80 ezer angol csak a szellemi és vezetői munkát végezte Indiában. A többit, a közigazgatást, a törvények végrehajtását, a kereskedelmet, a gazdálkodást, stb. az indusok végezték angol szolgálatban és angol vezetéssel. Érdekes, hogy még a katonaság túlnyomó része is kezdettől fogva a bennszülöttek sorából került ki. Főleg a harcias és erőteljesebb hegyvidéki törzsekből (gurkák, szikhek, stb.) szokták toborozni a katonáságot. Ezzel a bennszülött katonasággal tartották féken az indusok [Százmillióit és ezzel hódították meg Bengália és Dekán után az Indus mellékét, a Pandzsábo't, a Himalája déli lejtőit, Belucsisztánt, Burmát, Maiakkát, stb., vagyis India maga segített Angliának, hogy meghódítsa!' A multrszázad negyvenes éveiben a Keletindiai Társaság működésén egyre jobban látszottak az elöregedés jelei. Az indiai hivatalnokok között.