Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1935

— 9 — Pannonhalma Szent Mór jubileumát az Oros apát korabeli gyilokfolyosó kápolnává való átalakításával örökíti meg. Ez a gyilokfolyosó az északi oldalhajó fölött húzódik 24 m. hosszúságban s a XIII. századi vártemplomnak védőmüve volt. Ezen alkotásban két nagy apátunk lelke ölelkezik. A gótikus lövőrésektől áttört erős falak Orosnak harcias, csodálatosan aktív lelkületét tükrözik, a ráboruló nehézkes román ívek s a kolostorboltozatok Szent Mór lelkét szimbolizálják. Szent Mór lelke olyan, mint egy román templom. Teljesen befelé irányított, középpontjában Krisztus, a külvilággal csak azok a méteres falakba ágyazott rések kötik össze. A világban él, de szeretettel, részvéttel, vidámsággal, minden bajon segítő készséggel párosított kemény, lemondó, imádságos életet. Térérzéke a befelé való koncentrációra van irányítva, a kívülvalókat nem veti meg, csak óvakodik a sártól, a szennytől, nem akar élvezni a földön, ahol Istene, Krisztus annyit szenvedett, vérzett érette. Vele szemben Oros apátunkat gótikusnak kell mondanunk. A gótika áttöri a falakat, óriási ablakai szín és fényözönt árasztanak be, ívei felfelé törnek, pompás kapui kifelé tárulnak, külseje kődíszben ragyog. Oros egyéniségében, óriási cselekvő erejében sok van a gótika dinamikájából. Harcias. Jár a szentföldön, hétszer megfordul Rómában. Hadakozik jogaiért, birtokaiért. Gazdasági tekintetben a birtokviszonyok írásbeli rendezésével, a birtokok, népek s kötelességeik öszszeírásával, az úrbéri szabadabb egyességekkel s a szabadabb jó gazdálkodást gátló közös birtokok elkülönítésével valósággal megelőzte korát. Gazdasági erejét, lelki lendületét, nagy előrelátását hirdeti az általa épített gótikába hajló gyönyörű székesegyházunk, erődtemplomunk, mely a tatároknak is ellen tudott állani. E két nagy ember lelke áradjon ki az új emlékműből. PANNONHALMI SZENT MÓR IRODALMI MUNKÁSSÁGA.

1 Szent Mórnak pécsi püspök korában 1055—70 közt írt műve, az első magyar irodalmi mű, Szent Zoerard, vagy szerzetesi nevén András hitvalló és Szent Benedek vértanú remeték rövid kis életiratát tartalmazza. E legenda két kéziratát említik a bollandisták. Mindkettő Belgiumban van, egyik a Brüsszel melletti úgynevezett vörösvölgyi Szent Ágoston-rendi kolostor könyvtárában, a másik a Maastricht melletti corsendonki kolostorban van. Mindkettő teljesen egyezik egymással. Létezik azonban még egy harmadik hártyakézírat a müncheni királyi udvari könyvtárban, egy XV. századból való 16.024 számú kódexben, ennek 30. fólióján. Legutóbb dr. Vargha Dámján egyetemi tanár egy magyarországi kéziratot is felfedezett. Nyomtatásban legelőször Velencében 1498-ban, másodszor Krakkóban 1511-ben jelent meg. Többszöri kiadás mellett lengyel 1 A pannonhalmi főapátság története I. 411. köv. 1.