Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1930

— 10 — nem volt meg a szükséges összhang köztük és a konvent között és ez munkásságuk terén károsan éreztette hatását. Karner után Göncz Celesztin vette át a főapátság kormányzását elég öreg korában és nehéz viszonyok között. Ö az altenburgiaktól Tihanyt 20.000 forinton visszavette, a telki apátságot pedig Wohlfahrt főmonostori hittanárra ruházta. Még bakonybéli apát korában foglalkozott az elpusztult apátság megújításával, de szándéka megvalósítása utódjára maradt. Utódja a már említett Sajghó Benedek lett, aki kuruc kapitányból lett pannonhalmi szerzetessé és főapáttá. Rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Eredményesen küzdött a pannonhalmi konvent régi hiteles helyi jogának visszaállításáért s a török veszedelem idejében Győrbe áttett levéltár és pecsét visszahozataláért is. A főmonostorban elég helye nem lévén, Bakonybélbe helyezte át a bölcseleti tanfolyamot s a theológiai iskola oly magas szín vonalat ért el kormányzósága alatt, hogy a főmonostor a győri egyházmegyének is adott theológiai tanárokat. Főapáti hatalmát kiterjesztette a dömölki apátságra is. Felépíttette a község templomát és befejezte a nagy monostori építkezést, az északi és keleti szárnyépületet. A következő főapátra — a Pápakovácsi révén nálunk közelebbről ismeretes —, Somogyi Dánielre nagyon szomorú sors várt, mert az ő főapátsága alatt oszlatta fel II. József eléggé oktalanul a bencés-rendet. Buzgó főapát volt, aki főképen az egyházi épületeket javíttatta. A könyvtár bővítése, gazdagítása nagy gondja volt s az elődje alatt is kiváló főiskolája olyan hírnévre tett szert, hogy XIV. Kelemen pápa a doktorátus adományozásának jogával ruházta fel. Főapátsága idejében Mária Terézia is kitüntette látogatásával a Szenthegyet, Szent István jobbját pedig Pannonhalmán három napos köztiszteletre tette ki, amikor ezt Raguzából Budára szállították. Somogyi főapát újjá akarta építeni az 1763-iki földrengés által megrongált Pannonhalmát is, de minden tervét keresztül húzta a kegyetlen rendelet, mely központosító és németesítő törekvésében a rend feloszlatása által megakarta szüntetni a magyar nemzeti műveltség ősi várát. Az 1791-iki országgyűlésen a nemzeti sérelem megszüntetését, a rend visszaállítását követelték. II. Lipót a rend visszaállítását kilátásba helyezte, de csak Ferenc király állította vissza a rendet minden birtokával és jogával egyetemben 1802. április 25-én. Sajnos, a visszaállításért küzdő Somogyi főapát a diploma restitutionale kiadását már nem érhette meg. Az új főapátot — Nóvák Krizosztomot — nagyszámú előkelő közönség kíséretében Kollonics László gróf, kalocsai érsek vezette be a visszatért szerzetesekkel az ősi monostorba. Ezt a jelenetet örökíti meg a székesegyház bejárata felett levő mozaikkép déli fele, melyen Ferenc király kezében van az új munkakört jelző oklevél „docete", tanítsatok jelszóval. Ez a visszaállító oklevél Szent Benedek rendjét tanító renddé tette. Szent Benedek rendje ezután elvállalta a pozsonyi, a nagyszombati, a győri, a kőszegi, a komáromi,