Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1930

— 11 — az esztergomi és a pápai gimnáziumok vezetését, továbbá a pozsonyi és győri jogakadémiák bölcseleti fakultásait. Pozsony nem maradt sokáig a bencés-rend vezetése alatt, mert az abszolutizmus kormánya elvette ezt a ha2afias rendtől. Nagyszombatról is lemondott a rend, hogy az esztergomi gimnáziumot főgimnáziummá fejleszthesse. Nóvák Krizosztom gondoskodott egyháza területén a lelkipásztorkodásról is. A rend visszaállításával kapcsolatban pedig a választás, illetve kinevezés joga is szabályozást nyert. Nóvák Krizosztom főapátságának utolsó felében helyettese Horváth Pál lett s kormányzóságának ideje alatt elkészült a hatalmas torony és könyvtár, mely ekkor Ipolyi szerint már 60.000 kötetből állott. A rendnek ez időben Guzmics Izidor vezetése alatt Bakonybélben rendi tanárképző intézete is voli s a rend tagjai közül különösen meg kell említeni Jedlik Ányost, az ország egyik legkiválóbb fizikusát. Talán itt említhetem meg, hogy a haza bölcse — Deák Ferenc — is bencés diák volt, még pedig intézetünk növendéke, amint azt emléktáblánk is bizonyítja. A szabadságharcból is kivette a rend a részét s Czuczor Gergely a „Riadó" című költeményért hat havi várfogságot kapott, de nemes gondolkodású, nagy befolyású pártfogók később kegyelmet nyertek számára. Az abszolutizmus alatt nehéz feladat volt a rend kormányzása, mert a rend feloszlatásának híre újból kisértett. Rimely főapát nehéz feladatát bölcsen oldotta meg, megőrizte a rend hazaszeretetét s az uralkodó iránt is a köteles hódolattal viseltetett. Több kitüntetésben részesült, a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta s a budapesti tudományegyetem hittani kara tiszteletbeli doktorrá avatta. Utána Kruesz Krizosztomot választották főapáttá, akit talán a legnagyobb főapátnak tisztelhetünk. Kruesz a gazdaságok szervezése után felállította Pannonhalmán a modern tanárképzőt, melynek elismerését 1883-ban Trefort központosító törekvésével szemben is kivívta. Újjáépítette a székesegyházat, melynek felavatásán a királyt József főherceg képviselte, aki egyébként is nagy tisztelője volt a főapátnak. Gondoskodása kiterjedt a Ielkipásztorkodásra, a népoktatásra, a gimnáziumokra és apátságra, s ő kezdte meg Zalavár visszaállításának munkáját is, befejezni azonban nem tudta, hanem azt utódjára hagyta. Utódja Vaszary Kolos lett, egy időben ennek az intézetnek tanára, aki rövidesen Simor János hercegprímás székét foglalta el. Az utána következő Fehér Ipoly kormányzásának alapjául a takarékosságot és intenzív gazdálkodást tette. Csak így vált lehetővé az a nagyarányú építkezés, restauráció, villanyvilágítás, lépcsőház létesítése, amiket Fehér Ipoly végzett. Főgimnáziummá fejlesztette a komáromi és kőszegi intézetet és ő emelte a mi intézetünk épületét is. Megíratta a rend történetét és ő állította fel Pannonhalmán a koronát hozó Asztrik szobrot. A rend hozzájárulásával alatta épült a Győr—