Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1928

— 26 — kolostori magányukat és dolgoztak a pogányok megtérítésén. Az új rajok új kolostorokat alapítottak, melyekben a középpont az opus divinum, az istentisztelet volt. Mint a zsolláros, ezek a szerzetesek is hétszer gyülekeztek napjában az Úr oltára köré, hogy a legszentebb, az Istentől sugalmazott énekekkel zengjék az Ö dicséretét. A többi időt az evangélium hirdetésére, tanulmányokra és kézimunkára szentelték. Megmenteni a görög-római művelődés maradványait, átadni az utókornak szellemi kincseit akár könyvek másolásával, akár a tudományok tanításával, az Egyház szolgálatába állítani a görög-római művelődés felhasználható elemeit, volt a feladata ezeknek a szerzeteseknek. Ök vetették meg annak az oktatásnak az alapját, melyre épült a skolasztika s a XIII-ik század virágzó egyetemi oktatása. Ilyen foglalatosságai voltak Beda Venerabilis-nek, Alcuin-nak és a kolostor csendjében dolgozó annyi ezer névtelen szerzetesnek. De a földeket is kellett művelni, meg kellett tanítani az új népeket a rög szeretetére. A szerzetesek munkához fogtak, fáradságukat Isten kegyelme kísérte, siker koronázta annyira, hogy nem egyszer az Egyház ellenségei, vagy nem hívők, mint Littré (id. mű) Taine zengik el ennek a munkának hősi eposzát. A szerzetesek, a fáradhatatlan előőrsök irtják az erdőket, szárítják a mocsarakat : az anyagi kultúra magával hozza a szellemi kultúrát. Az Egyház összekötőkapcsul szolgál a régi civilizáció és a barbárság között : megmenti a világot azzal, hogy megtisztítja az erkölcsöket, az erőszak korában a béke és az emberiesség képviselője lesz. Az apátságok alapítói azt a hivatást töltötték be Európa számára, amit az amerikai őserdők első irtói az újvilág számára, de ezeket a haszon lelkesítette, míg a szerzetesek lelkük üdvéért dolgoztak, munkájuk gyümölcse pedig a szegényeknek használt.

1 Ugyanazon gondolattól irányítva, ugyanazon ösztönzésnek engedelmeskedve vetették meg egész Európában a Benedek-rendiek a keresztény művelődés alapjait. Nagy Károly megérezte a szerzetesség nagy társadalomnevelő fontosságát. Semmiféle intézmény nem volt alkalmasabb a szerzetességnél, hogy az igazi művelődés három elemét : a hitet, munkát és a szellemi kultúrát Európa új népei között meghonosítsa. Ezért vette körül magát Nagy Károly kora tudós szerzeteseivel, választotta közülök az Egyház misszionáriusait, a császár a társadalom civilizátorait. A VIII-ik század végén és a IX-ik elején azonban félő volt, hogy a rend megszenvedi a gyors terjedést, a hirtelen növést. Szent Benedek nem tervezett világszervezetet, azért a Regulában nincs is gondoskodás az egyes kolostorok között való kapcsolatról. Ennek, majd a nagy alapítók műveiben rejlő virtuális erőknél fogva akkor kell elérkeznie, mikor az isteni gondviselés új feladatok megoldására szemeli ki ezt a müvet. Középponti irányítás, a szerzetesi szabályokban, szokásokban az egység hiánya hanyatlással, deka1 Laurent: fiiiides sur l'humanité, V, v, Les Barbares et le Chatolicisme.