Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1928

- 19 — lyeztetve, amik a szerzetesi élet alapjait alkotják (családias szellem, engedelmesség, állhatatosság). A másik jellegzetes sajátsága Szent Benedek Regulájának a mértéktartás (discretio). Regulájában végigvonuló elv, hogy a túlzó szigorúság nem irányíthatja az egész közösség életét. Azért minden rendelkezését úgy állapítja meg, hogy az erősek még többet kívánjanak, a gyöngék vissza ne riadjanak. (. . . Si greges meos plus in ambulando fecero laborare, morientur cuncti una die. Haec ergo aliaquè testimonia discretionis matris virtutum sumens, sic omnia temperet, ut sit et fortes quod cupiant, et infirmi non réfugiant. (Reg. c. 64.) Az atyai tekintély irányításának alávetett, az Úristenért gyakorolt engedelmesség (Ac si divinítus imperetur, c. 5., oboedientia quae maioribus praebetur, Deo exhibetur, c. 5., Pro Dei amore omni oboedientia se subdat maiori, c. 7., Sine mora, c. 5. Moram pati nesciunt in faciendo, c. 7. Relinquentes statim, quae sua sunt, c. 5. Quod agebant imperfectum relinquentes, c. 5. Si quod iubetur, non trépidé, non tarde aut cum murmurio, vei cum responso nolentis efficiatur, c. 5., a fundamentum, imádság és munka eszközei ennek az életnek, állandóság (stabilitas) és mértéktartás (discretio) a jellemzői az ezt az életet szabályozó törvénykönyvnek, mikhez hozzávehetjük a törvény szelleméhez való hűséget. A Regula majdnem mindegyik lapján kifejezetten vagy bennfoglaltan ott találjuk azt az eszményt, melynek alkotó elemei az egyenesség, összhang és a hűség, ezek a rómaiak előtt oly nagy becsülésben álló erények. Az igazságra és a méltányosságra igen nagy gondja van. Az egész Regula arra törekszik, hogy a tökéletesség útján járók indítóokai mentől nemesebbek, emelkedettebbek legyenek. Az apáttól azt kívánja, hogy valósítsa meg nevét (c. 2.). A szerzetes ne hazudtolja meg tonzuráját (Reg. c. 1.), mikor imádkozik, szíve-lelke összhangban legyen szavával (Ut mens nostra concordet voci nostrae (Reg. c. 19.). Imádsághoz tiszta szívvel, tiszta szándékkal fogjon (puritatis devotione suplicandum ... in puritate cordis . . . (Reg. c. 21.), más helyen azt mondja, hogy a kápolna az legyen, aminek nevezik stb. (Reg. c. 52.). Ilyen alapokon épült az istenszolgálat iskolája, melyet Szt. Benedek a római birodalom erkölcsi és anyagi romlása közepett, a barbárokhoz viszonyítva elaggott világnak nyitott, mintegy a béke oázisa a háborúk és zavarok idejében. Áthatva a nyugati és a görög szerzetesség hagyományaitól, remete és szerzetes életének tapasztalataitól formálódva, lelkek irányításában érlelődve, Szent Benedek tudta, mit kívánhat a rómaiaktól és a barbároktól, kik egymás mellett élnek iskolájában. Az Egyházban a szerzetességnek elfogadott felosztása, hogy vannak kontemplativ, szemlélődő szerzetesek (vitám contemplativam agentes), kik az erkölcsi tökéletesedés eszközéül majdnem kizárólag az imádságot használják (kárthausiak), aktiv szerzetes rendek (vitám activam agentes), kiknek az er2*