Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1927

- 9 Nincsen arra szükség, hogy a kultúra folytonossága miatt a középiskolában mindenki tanulja a görögöt. A görög nép bámulatos kultúrát és remek irodalmat fejlesztett ki, de nagy hatását az európai népekre csak közvetve fejtette ki. A görög műveltség 18 századon keresztül a latinon át hatott. A renaissance-ig Nyugaton keveset foglalkoztak vele. Szállóige volt: Graecum est, non legitur. Nálunk hatása csak a 18-ik század végén kezdődik, akkor is a német neoklasszicizmus hatása alatt. A görög iskolai tanítása nálunk 1850-el kezdődik, de már 1890-ben fakultatív tárgy lett. Irodalmunkra, szellemi életünkre való hatás szempontjából közel sincs az a jelentősége, mint a latinnak, bár értékesebb kultúrát, remekebb irodalmat teremtett, mint a latin. A kultúra folytonossága szempontjából tehát legalább is jóval több ember számára nélkülözhető, mint eddig a középiskola engedte, irodalmunkra pedig több európai irodalom nagyobb hatással volt, mint a görög. A klasszikus nyelvek kiválasztásánál tehát a kultúra folytonossága a döntő tényező. De szükségesnek tartjuk, hogy két, a görög nyelv mellett és a modern nyelv ellen felhozott érvre is kitérjünk. Azt mondják, hogy a görög irodalomnak vannak a legremekebb alkotásai, a görög nyelv tanulása a formális képzettségnek, az ész csiszolásának a legjobb eszköze. Azok közül vagyunk, akik a görög irodalom örökszép, remek alkotásait élveztük eredetiben, fordításban egyaránt, de nem mernénk állítani, hogy a modern irodalmaknak nincsenek ilyen kiváló termékei. Véleményemet alátámasztom Rudolf Lehmann véleményével, aki a Baumeister-féle vállalatban megjelent poétikájában azt mondja : Die einseitige Schätzung des Griechentums, die Schwäche der ganzen absolut wertenden Methode, welche die Poetik der klassischen Epoche beherrschte, tritt in ihren Ursachen wie ihren Folgen nirgends so klar zutage wie hier. Seit Lessings Laokoon erscheint es als ein unerschütterliches Dogma, dass nur aus dem Homer das Wesen und die Gesetze des wahren Epos zu erkennen und mit dem Anspruch auf absolute und dauernde Geltung abzuleiten sind stb.

1 Hasonló a véleménye Lehmannak a görög nép és görög világ azon felfogásáról, melyet lelkes humanisták a 18-ik század írói, Herder, Goethe Schiller alkottak meg Rousseau hatása alatt. Ebben az eszményben sok minden elfért : a költő vágyakozása „verőfényes" „fénydús ég" után, a költő-filozófus Leider auch Theológiá-jától való félelme, Nietzsche Übermensch-ének gyűlölete a keresztény morállal szemben, a filozófus rajongása, az esztetikus vágyakozása a klasszikus szépség, a harmónia után stb. Ez az ideális felfogás eloszlóban van. „A pozitív történeti kutatás — a görögségnek ezt az eszményítő neohumanisztikus felfogását többé-kevésbbé szertefoszlatta és kimutatta, hogy a neohumanisták a valóságos, történeti görögség helyébe sokszor ideálokat állítottak, azt vitték bele, ami előttük, mint az emberiség eszménye lebegett" mondja Kornis Gyula.

2 Idézi Willamo1 Poetik, 150. l. 2 Kultúra és politika 82—3.