Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1927

— 10 — vitz Möllendorfot, a görög világ legalaposabb ismerőjét, aki azt mondja : „Az antik ember, mint egység és ideál eltűnt, maga a tudomány törte össze ezt a hitet." A kultúrtörténeti, esztétikai érv mellett a másik sokat hangoztatott mondás, hogy az ész csiszolását semmiféle Studium úgy el nem végzi, mint a latin és a görög. Valóban a klasszikus nyelvek lezárt rendszere, kiképzett nyelve, grammatikája hatalmas módon fölényben volt más európai nyelvekkel szemben, melyeknek gyarló grammatikáit csak a 16-ik században kezdik irogatni, de egészen máskép áll a dolog, ha a mai, gazdag, kifejlett európai nyelveket nézzük. A nyelvtudomány mai állásánál már nem lehet azt a kérdést tárgyalni, hogy melyik nyelv logikusabb. „Az a sokszor hallható dicséret, hogy ez vagy az a nyelv mennyire logikus (különösen a latint szokták ezzel kitűntetni), nem egyéb alaptalan mesebeszédnél."

1 A nyelvi tanulmány észcsiszoló ereje a módszerben van. A latin nyelvet jelenlegi célja, múltja egyenesen praedestinálják erre a hivatásra. Az utasítások szerint a latin tanításnak hármas célja van : a latin nyelv, a római irodalom, valamint a római élet és szellem ismerete, végül művelődésünk római eredetű elemeinek megértése.

2 A célja művelődéstörténeti és irodalmi lévén, az élőbeszédet nem követeli s hogy ezen céljának megfelelhessen, nagy óraszámot kap s így kiválóan alkalmas arra, hogy művelődésünk azon elemeit, melyeket a nyelvi tanulmány nyújthat, rajta gyakoroljuk be. Az ész csiszolását más nyelv is elvégezhetné, ugyanilyen módszerrel. Nem mérnők állítani, hogy bármely modern nyelv jelenlegi módszere mellett is a ráfordított idő arányában kevésbbé járul az ész kicsiszolásához, mint a klasszikus nyelvek. A lélekjelenlét, gyors, világos és szabatos gondolkodás gyakorlása mindenesetre jobban megvan, mikor a növendéknek magának kell konstruálnia mondanivalóit, a már ismert kifejezésformáit alkalmaznia, variálnia s nemcsak passzív, hanem aktív szókinccsel résztvennie egy-egy óra munkájában. Nem akarjuk a görög jelentőségét csökkenteni a mondottakkal. Értékes művelődési anyagot nyújt, szüksége is van rá theológusnak, filozófusnak, történésznek, filológusnak. Azonban a mennyiség, mit eddig a középiskola nyújtott, oly csekély, hogy azt törekvő és tehetséges tanulók — mert hiszen csak ilyenekről lehet szó — a reálgimnáziumban és az egyetemen, ilyen célból rendezett tanfolyamokon könnyen elvégezhetik. „Az általános műveltség a szellem olyan iskolázottságát jelenti, mely arra képesíti az egyént, hogy bármely fajta ismerési anyaggal el tud bánni".

3 Arról a nehézségről nem is érdemes szólni, hogy mi lesz a tanulóval, ha iskolát cserél, eddig is volt görögpótlós, realista átköltözése. Az életből minden nehézséget nem lehet kiküszöbölni. 1 Horger A. : A nyelvtudomány alapelvei. I. kiadás, 51. 1. 2 Utasítások. 1928. 85. 1. 3 Kornis GyT. Kultúra és Politika, 94. 1.