Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1914

12 ez a pillanat, nem lesz szokatlan és ismeretlen előttetek az atyai szó, amely e szent helyről hangzik felétek. Sokszor hallottátok tőlem és tanáraitoktól, hogy alig van nemzet a föld kerekségén, amelynél a vallás és hazafiság úgy egybeolvadt volna, mint nálunk magyaroknál. Emlékezzetek csak a dicső Árpádokra, Nagy Lajosra, a Hunyadiakra, Szondira, Dobóra, a Zrínyiekre és a szigetvári vértanukra, a Rákócziakra, a vitéz kurucokra, akik a „Pro Deo et Patria" jelszóval díszített zászlók alá sorakoztak és nemcsak a győzelmeket köszönték Istennek és a magyarok Nagyasszonyának, hanem a keserves bujdosás és száműzetés napjaiban is csak Istentől vártak segítséget és vigasztalást. Emlékezzetek az 1848/9. szabadságharcra és az utána következő időkre! Valamint a szabadságharcban felújultak a régi daliás idők s mintha föltámadtak volna sírjukból Rákóczi katonái, honvédeink hősi elszántsággal és Istenbe vetett bizalommal aratták a fényes győzelmeket : úgy a szabadságharc utáni időkben sem csüggedtek el, mert meg voltak győződve, hogy a mindenható Isten nem engedi elveszni azt a nemzetet, mely századokon keresztül a keresztény kultúrának volt áttörhetetlen bástyája. Ilyen dicső példák vannak előttetek s mivel a költő szerint „csak törpe nép felejthet ős nagyságot, csak elfajult kor hős elődöket", akarom hinni, hogy a ti ifjú sziveteket is megihlette a múltnak emléke, amelynek lobogó tüzénél oly sokszor melegedtetek a béke napjaiban. Épen azért most, midőn a hazafias kötelesség a tettek mezejére szólít benneteket, elvárjuk tanítóitok és nevelőitek, hogy nem lesztek hütelenek őseink szent emlékéhez. Hüségteket az által fogjátok bebizonyítani, hogy sem a szenvedésekben és megpróbáltatásokban, sem a harcok tüzében, sem a győzelmek mámorában a mindenható Istenről és az iránta való kötelességekről egy pillanatra sem feledheztek meg. Ne feledjétek el, hogy a vallásos és erkölcsileg tiszta szívben van erő, bátorság, elszántság és nemes lelkesedés. Azon fegyverhez, melyet tiszta szivü ifjú forgat, nem tapad sem a gyávaság, sem az embertelen kegyetlenség szennye. Jusson eszetekbe, hogy ott, hol az élet minden pillanatban kockán forog, az ember legközelebb van az Istenhez, Urához és bírájához. Ha ilyen vallásos lélekkel és Istenbe vetett bizalommal mentelr-a harcmezőre, akkor sohasem lesztek hűtlenek ahhoz a zászlóhoz, melyre felesküdtök. Akkor dicsőséget hoztok nemcsak azokra, akikhez a rokoni vér kapcsol benneteket, hanem ezen intézetre is, hol a vallás és hazaszeretet eszméit oltottuk szivetekbe.