Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1913
22 szakkal is az ifjúságra kényszerítették. Nem ! Nálunk fő a belátás és meggyőződés. Meggyőződés arról, hogy nekem erre feltétlenül szükségem van, ha jó ember vagy erős jellem akarok lenni. Ezért cselekszem így ; magamtól cselekszem. Ide tartoznak pl. azok a nyári gyűlések, melyeket a protestáns ifjúság számára rendez a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség. A modern ifjúság életkérdései kerülnek itt megbeszélésre komoly keresztény világnézet szempontjából. Ráirányítják az ifjak figyelmét azokra a kérdésekre, amelyeket a Mária-társulatok müveinek a kath. ifjak érdekében, amelyekről bizony igen soknak nem volna különben alkalma hallani. Ki ne örülne, midőn az ifjúságot ily hasznos és eredményesnek ígérkező nevelés részese gyanánt látja. Ki ne mondaná, hogy ez így jól van s adjon Isten sok ezer barátot az ifjúságnak, aki ily irányban neveli és hat reája. Általánosan örömmel fogadták ezeket az új irányokat szülők és pedagógusok egyaránt. Sőt lelkesedésükben túlzásra is vetemedtek. Azt hitték, hogy az ily módon tanított erkölcstan természetfeletti indokolás nélkül is hatni fog. Hogy amely iskola így neveli jó emberekké növendékeit, ott a vallásoktatásnak felesleges helyt adni. Hogy ez mily helytelen felfogás, csak akkor tűnik ki, ha következetesen végiggondoljuk a vallástalan ember életfelfogását. Láttuk az előző fejezetekben, hogy vallási szentesítés nélkül maga az erkölcsösség gondolata is értéktelen. Hisz a következetes ész mindjárt rájut arra a kérdésre, hogy mi értelme van annak, hogy ő erkölcsösen éljen, ha a halállal mindennek vége van. Egy másik fogyatkozása ennek a nevelési iránynak az, hogy a testi nevelést kellőleg nem hangsúlyozza s nincs rajta, hogy az ép lélek ép testben is legyen ; továbbá, hogy a gyermek külső képességeinek fejlesztésével nem törődik. A testi egészség érdekében a különböző sportokra akarják némelyek nevelni az ifjúságot. Az iskolában a tornázás, a játék, a kirándulások állanak a testi nevelés szolgálatában. Az emberi ügyességek elsajátítására pedig a slöjd és a különféle inühelymunkálatok szolgálhatnak. Ezeknek mindegyikét nagy élettapasztalat állította bele a nevelés munkájába, de általános értéke egyiknek sincs, mivel egyik sem szolgál a mai ifjúság összes problémáinak gyógyítására s megoldására s minden szükségletének kielégítésére. Az a tagadhatatlanul veszélyes szellemi erőltetés, melyet a