Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1912

18 nemcsak az erkölcsös ember ép érzéke, hanem a minden tö^ínyt lábbal tapodó modern publikum álszemérmetessége is, annyira szókimondóan és leplezetlenül tárja föl e darab a drasztikus és trágár dolgokat. Talán vád is éri az iskoladráma rendezőit, hogy tönkretették ilynemű darabok szinrehozásával azt a nevelő hatást, melyet komoly színjátékaik eredményeztek. Igaz ugyan, hogy a darab mulattatásra szolgált csupán, de akkor sem szabad sértenie az erkölcsi felfogást. Midőn azonban az ilynemű darabot boncoló kés alá vesszük, nem szabad a mai kor ízlése szerint mérlegelnünk, hanem bele kell helyezkednünk abba az időbe, mely az efajta természetes dolgok emlegetését pirulás nélkül megnevette még. Azután nem szabad elfelednünk, hogy farsangi játékkal van dolgunk, melyben a féktelen jókedv sokkal szabadabban nyilvánul, mint egyéb mulattató színjátékokban. Százszor inkább elitélésre méltók a ma divatos vígjátékok és operettek kétértelmű, erkölcsrontó kiszólásai, melyek a szellemesség csillogó köntösében lopódznak be még a műveltek körébe is s nem csupán kacagásra indítanak, mint a Bakhus című közjáték tréfái, hanem az őrlő szú munkájára vállalkoznak, mikor hallgatójuk megjegyzésre méltóknak ítéli őket, rajtuk elmereng, sőt mint „szellemes" élcet tovább is adja valamennyit. A Bakhus vastag tréfái csak egy alacsonyabb erkölcsi színvonalon álló kor pórias, de természetes, mondhatnám ártatlan elszólásai, melyektől a mai műveltebb közönség elfordul, pedig ennek az elburkolt, kifinomított trágárságai az igazán ártalmasak, mert maguk is egy-egy romlott lélek szülöttei. A gyűjtemény utolsó darabjának „Jósef* a cime. A hozzá irt megjegyzés szerint „csináltatott mulatságképpen F. Táncz Menyhérttől, Első Remete S. Pál Szerzetes Fiától, de még sehol nem jádzatott 1765 esztendőbéli munka Ujhelyben". A darab az ismert bibliai történetet adja elénk. Az I. felvonásban Józsefet kútba vetik, majd eladják a rá irigykedő testvérek. A II. felvonásban a Putifár házába került ifjú urának helyettesévé lesz és parancsol az egész országban, de a csábító feleség felsülése után börtönbe kerül. A III. felvonás a Pháraó álmának megfejtését foglalja magában, minek következtében az ártatlanul meghurcolt József Egyiptom atyjává lesz. Maga a darab leggyöngébb része a gyűjteménynek ; az ismert bibliai tárgy nagyon is megköti az iró kezét, akiben különben sincs költői tehetség, hogy a négysorosán rímelő, tehát már verselésénél fogva is elég unalmas műbe drámai erőt önthessen.