Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1912

15 a legkisebb mozdulatokra is kioktatták a játszókat —, hanem a tanulókat is nagyon elvonhatta rendes iskolai foglalkozásuktól. Ezért 1735-ben rendi intézkedés figyelmezteti az iskolák vezetőit a tanítási idő kímélésére s egyúttal arra is, hogy az előadott daraboknál ne a diszletek fényessége legyen a fő, hanem a versek és az előadás jósága. Az iskoladrámáknak már a jezsuitáknál is meginduló magyarosításában fontos szerepet játszik a pálosok rendje. Mig a jezsuiták drámái vagy idegenből kerültek hozzánk, tehát idegenek is maradtak, vagy eredetiek voltak, de a kozmopolitizmus rendszerint rájuk ütötte bélyegét : addig a pálosok iskolai színjátéka nyelvben és szellemben egyaránt magyaros. Hiszen magyar volt e szerzet, a magyar nép gyermekei voltak a szerzetesek, érzésviláguk és gondolkozásmódjuk tehát legközelebb állott a magyar néphez. Iskoladrámáikról — sajnos — nem sokat tudunk ; alig néhány darab maradt fönn Táncz Menyhért összeírásában a következő címmel : „Actiones Scolasticae Gymnasiorum Papensis et Ujhelyiensis. S. Candidi ac exempti ordinis S. Pauli, primi eremitae. Conscriptae Per Melch. Táncz ejusdem S. Ordinis Professum SS. Theologiae in quartum annum auditorem in neoerecto Lycaeo 5. Ecclesiensi 1766—1767." A gyűjteményben — bár a latin cim mást sejtet — csupán egyetlenegy latin nyelvű dráma van, a Közjátéka annak is magyar ; a többi darab magyar nyelvű, csupán a szereplőknek adott utasítások szólnak latin nyelven. A gyűjtemény darabjai a következők : „Pál, szomorújáték", melyről leirója megjegyzi, hogy nemes Pápa városában játszotta azt ; „Omnia vincit Amor, Polydorus et Cassandra", mely a gyűjteménynek egyetlen magyar tárgyú darabja s épen ez van latin nyelven irva ; értékét nagyon is növeli derült, gazdag komikai tehetségre valló Közjátéka ; a két utolsó darab „Bakhus" és „Jósef". Ismeretes néhány pálosrendü iskoladráma-irónak neve is ; ilyenek : Borss Dániel, Billisics Márton, Szabadhegyi Mihály. A „Pál, szomorú játék" nem nevezhető drámának, csupán párbeszédes történetnek, mely három „Végezés"-ben Remete sz. Pál küzdelmét adja elő, mely végre isteni támogatással diadalt arat. A Remete Pálon kivül szereplő alakok csak symbolumok ; így megjelennek előttünk az Őrző Angyal, az Elme, az Akarat, a Jóra való hajlandóság, a Kevélység, a Képmutatás stb. Azarias, Felicianus, Triphon, Piacidus, Andrapodista, Gratianus nevek alatt. Az alacsony színvonalon álló darab magában hordta már