Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1910

31 Nem mellőzhettük el a megtekintését Földszintjén szobrok, emeletén festmények gazdag gyűjteményében gyönyörködtünk. A nyolc teremnek szobrai közül a műértők leginkább a következőket magasztalják: I. Napoleon nőtestvére, Canovától ; Dávid, Apollo és Daphne, Berninitől ; egy alvó kis gyermek fekete márványból, Agliarditól. A képtár 10 termet foglal magában. Világhírű Tizian festménye: A földi és égi szerelem. Azt mondják, hogy egy dúsgazdag amerikai ezért a képért akarta megvenni az egész Borghese-villát, de az állam nem engedte e vagyont érő műkincset idegen kézre juttatni. A hires festménynek főalakjai két nő, egyik az égi, másik a földi szerelem képviselője. Itt van még Tiziannak egy másik halhatatlan alkotása : Amor neveltetése Venustol és a Gráciáktól. A temetés és II. Gyula pápa arcképe, Raffaeltől; a kuméi Sybilla, Domenichinótól ; Szent Antal prédikálása a halaknak, Paolo Veronesetől — a képtár legdrágább kincsei közé tartoznak. Ez volt az utolsó múzeum, melyet Rómában megtekintettünk s bár tömve volt látogatókkal, szívesen maradtunk volna tovább, hacsak a közeledő vihar moraja nem fenyegetett volna bennünket. Majdnem szaladtunk, hogy minél előbb villamosra ülhessünk. Lehetetlen leírni azt a riadalmat, melyet a tengernyi sokaságban a mindinkább közeledő égdörgés keltett. Valóságos verekedés támadt a villamos vonatoknál. Egymástól szétszakadtunk s mindegyik hálát adhatott az Istennek, hacsak valahol egy tenyérnyi helyet kapott. Zuhogó záporban érkeztünk meg a Szent Péter-térre és az oszlopcsarnok alá menekültünk. így végződött a gyönyörű húsvét ünnepe. A zápor ugyan egy kis időre szünetelt, de annál nagyobb erővel tört ki később, hogy szállásunkra értünk. Azzal a szomorú tudattal pihentünk le, hogy Rómában az utolsó éjet töltjük. VI. Ötödik nap és visszautazás. Április 24. A derült tavaszi reggel, melyre virradtunk, nem tudta bánatunkat enyhíteni, hogy még azon nap el kell hagynunk a világvárost, hol minden perc meghozta a maga örömét és nemes élvezetét. Csak az a hir derített föl bennünket, hogy délelőtt 11 órakor Őszentsége az összes zarándokokat kihallgatáson fogadja. Szorgos előkészületek között és izgatottan vártuk az időt, amelyben a pápát láthatjuk és szavait hallhatjuk. Már 10 órakor a Vatikánban gyülekeztünk az összes zárán-