Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1907

15 Érdekes még, de nem helyeselhető ugyanitt az „emberiség vagy míveltségi történet" fogalmainak azonosítása. Bevezetésében leghosszasabban az időtannal foglalkozik. De elég kimerítő az is, amit a történelem hordozó alanyának, az embernek bizonyos helyek-, körülmények folytán beálló testi változásairól, e testi változásoknak a szellemi életre való hatásáról mond. (I. 91—100.) Az Istenben való hit különböző módon való jelentkezései közül az első kinyilatkoztatott monoteizmust, a patriarchák hitét nem említi. (I. 100—102.) így aztán nagy az ugrás, nagy a hézag, egyszerre benne vagyunk a politeizmus tárgyalásában az egyisten hivés megemlítése nélkül. Az egyisten hivés tanát, melynek a Religio cimü fejezetben lett volna helye, csak a vizözön elmondása után találjuk meg. (I. 123.) Oly nagy műnél, amilyennek Maár szánta könyvét, elsőrendű fontosságú az a kérdés, mikép bánt a szerző forrásaival s hogyan használta fel őket. Előre kell bocsátanunk, hogy a Bevezetésben szólván a kútfőkről (I. 2—5.), némi ellenmondás-féle tűnik szemünkbe. Azt mondja : „Általában nagyobb hitelt adhatunk az egykorú és honi Íróknak, mint későbbi és külföldieknek ... Az őszinteségre nézve azonban nem oly gyanúsak a későbbi és külföldi írók, vagy tanuk, mint a honi és egykorúak." Itt azonban inkább hiányt találunk, mint valóságos ellenmondást, csak arra kellene ugyanis rámutatnia épen e helyütt, amit előbb már tárgyalt, t. i. az iró érdekeltségére. Maga Maár művének irása közben ezen elvet, az érdekeltség megállapítását eléggé érvényre juttatja akár külföldi, akár honi egykorú írókkal szemben. Forrásait igen tág körből veszi. Az ős-kor tárgyalásánál nagyon meglátszik rajta, hogy a Szentírást alaposan ismeri. A kor tárgyalásánál Mózes ihletettsége a legfőbb támasztéka. Felhasználja a keleti népeknek az ő korában könnyebben hozzáférhető legendáit, mítoszait is, mint a Védákat, a Zendavesztát, Sanchuniaton töredékeit,

1 Berosust, Manethot. De hitelt csak annyiban hajlandó nekik adni, amennyiben Mózes tudósításaival nem ellenkeznek. (I. 106—107.) 1 Sanchuniatonra nézve érdekes, hogy a racionalisták a teogoniára és az emberi történet kezdeteire vonatkozó részt, mely Eusebiusnál található, S-tól szeretnék elvitatni. Maár épen ezeket becsüli.