Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1906
7 ideig eltartható, tömeges fellépésük pedig dús termésre jogosított. 1) Ezzel egyúttal kezdetét vette az emberek állandó letelepülése is. Eddig a kóbor nomád ember csak a dús legelőket nézte, a növények közül azokat termelte, melyek hamarosan meghozták fáradozásának gyümölcsét. Rendszeres fatenyésztésről csak akkor kezdtek gondolkodni, mikor hosszas kóborlás után letelepedett és felébredt benne a haza, a tulajdon szeretete. Az átmenet hosszú ideig tartott, míg az állhatatlan természetű pásztorból fatenyésztő lett, ki élte fogytáig egyazon helyhez van kötve. Az emberiség szaporodtával már nem volt többé mellékes értékű táplálék a gyümölcs, hanem a gyümölcsfák szaporítására törekedtek, sőt nagyon korán már a termés nemesítésének, javításának vágya is felébredt az emberben. A fatenyésztéssel megnemesbült az embernek az istenekről való fogalma is. A pásztor az állatok leöléséhez szokva, isteneinek véresen áldoz, a Ceresnek szóló áldozat ellenben már sokkal szelídebb, neki már darált gabonával és sóval áldoz. 2) Valószínű, hogy a gabonafélék termesztése és ezzel együtt az állandó letelepülés délről indult meg, míg az északi népek, kiknél a zord éghajlat akadályozza a gabonatermelést, leginkább halászatból, vadászatból éltek. Minthogy a táplálék, a mindennapi kenyér egyik legfontosabb intézője az ember tetteinek, s mivel megtalálta és megtalálja azt ma is az ember a növényországban, ez volt a főkapocs, mely e két élő lényt szorosabban egymáshoz fűzte. A fehérjék, szénhidrátok, zsiradékok alkotják az ember táplálékának fő részét, s ezek mind megvannak a növényi anyagokban. Szénhidrátot, zsiradékot könnyű megszerezni a kellő mennyiségben, a fehérjéket már nehezebb. A növény legnagyobb része szénhidrátból áll, zsiradék is található a növényi részekben odáig, ameddig csak a földmívelés elterjedt, de azért a növényi zsiradék csak a déli népeknél szolgál a mindennapi kenyér kiegészítő részéül, az északi népek megmaradtak az állati zsirnál és vajnál. 3) Már a régi költők megkülönböztetik a föld hasznosításának x) Szutórisz : i. m. 40. a) Természettudományi Közlöny. 1902. 203. 3) Szutórisz: i. m. 87.
