Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1906

13 csodálja a természetet, ennek szépségeit megismerni és élvezni csak később tanulta meg. E szépérzék a növényekhez utalta az embert, melyek szine, alakja, pompája, dús táplálékot nyújt a szemléletre és alkalmas csaknem valamennyi érzelem és hangulat jelképezésére. A régieknél, de később is, különösen a renaissance-korban csakugyan a virágoknak ily szimbolikus, nagyrészt mithologiai alapon nyugvó jelentésük volt.

1) Pl. az örökzöld növények az állhatatosságot, reményt, a magyaroknál a diófa és rozmaring a bánatos hangulatot, gyászt jelképezték. Az építő művészetnek szintén bő forrása a növényvilág, amely nemcsak mintát adott a díszítések számára, hanem számos tárgy és eszköz egyenesen tőle kölcsönözte alakját. E művészi hajlam az embert műveltségének kezdetén házi eszközeinek, vadász- és halászeszközeinek díszítésére ösztönözte; később már lakásán, ruházatán is meglátszott a hatás, majd meg hatalmas épületei külső és belső részein. A magyar díszítő művészetnek főbb tárgyai : a rózsa, Chrysanthemum, gránátalma, liliom, tulipán. A szépérzék szolgálatában állanak a kertek is, melyek a szépérzéknek első gyakorlati képviselői és az ember lelki világára vannak nagy hatással. Kerteket, melyekben a virágszőnyeg mellett gyümölcs- és árnyékot adó fák is állottak, az ó-kor minden művelt népénél találunk. A római és görög nép már műkertet készített, amelyben a természet szépségeit saját keze munkájával igyekezett emelni (építmények, díszítések). A középkorban az arabok és a szerzetesházak dísz- és gyümölcsös kertjei érdemelnek említést. Az újkorban az u. n. franciakertek, melyekben nyesett fákkal szegélyezett utak sugárszerüleg indulnak ki a főutakból, a XVII. század végén pedig az u. n. angolkertek terjedtek el leginkább, melyek a fősúlyt a facsoportokban bővelkedő gyepekre fektették és mellőzték az egyenes utakat. Jelenleg a khinai kertészet nagyon fejlett, de a gondosság is, mellyel kezelik, felülmúlja képzeletünket. Hazánk e téren egyes nevezetes királyaink, IV. Béla, Mátyás, fejedelmi kertjeit leszámítva, nem alkotott valami kiválót. Napjainkban már nincs határozott stílusa a kerteknek. Egyel) Szutórisz : i. ni. 509.