Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1906
9 sába, vagyis hogy mikor kezdte egyik éghajlat szerves termékeit a másik alá áthonosítani. Annyi bizonyos, hogy nagyon korán elkezdődött a termékek, fák kicserélése különösen Európában, melynek ősi gyümölcstárlata nagyon is szegényes volt és hogy ma már a többi világrésznek alig van kiválóbb gyümölcse, amellyel behonosítási kísérletet ne tett volna az európai ember. Nem rajta mult azután, hogy az áldottabb éghajlatok elkényeztetett gyermekei nálunk valamennyien megszokni nem tudtak. Az ó-korban különösen Elő-Ázsia gyümölcsfáit igyekeztek Közép- és Dél-Európában meghonosítani és nemesíteni. A VIII. és IX. században Német- és Franciaországban már erős lábra kapott a gyümölcstermelés. Európa, a szárazföldek emez igénytelen szöglete, idők folytán óriási társainak valóságos füvészkertjévé lett, amennyiben messze világrészekből, idegen éghajlatok alól annyi gazdasági növényt, virágot és fát hordott össze, hogy állandó növénykiállítást rendezett belőlük. Szerencsés éghajlatán kívül még szerencsésebb fekvésének köszönheti ez eredményt. Az ó-világ két nagy darabjával éppen délen és keleten határos, ahonnan az erősebb légáramlatok nagyban előmozdítják a növények költözködését. A másik két oldalon, északon és nyugaton, tenger nyaldossa partjait, amely a növényterjeszkedésnek áthághatlan akadálya, s így a keletről meg délről jövő szállítmány nemcsak pihenő helyül használja Európát, hanem itt meg is reked. 1) Amerika felfedezése óta megnyílt a másik bőség-szaru is, melynek mérsékelt és forró övei a nászajándékul vitt szarvasmarháért, lóért, gabonanemüekért cserébe nagyon sok gyümölcsfát és más értékesíthető növényt adott. A XVI. század elején Ágoston szász választófejedelem tett sokat a gyümölcstermelés érdekében. A növény-fiziologiai ismeretek haladásával az oltás, nemesítés is szilárdabb alapra épült, habár e téren még mindig sok a tennivaló ; az oltás tudományos alapja még mindig nem áll azon a fokon, hogy minden kérdést pontosan megfejthetnénk. Igaza van Kochnak, mikor azt mondja, hogy: a gyümölcsfatenyésztés, melynek haladása tisztán csak tapasztalati úton, vagyis a kísérletek x) Hanusz István: A növények világából. 30.