Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1906

9 sába, vagyis hogy mikor kezdte egyik éghajlat szerves termékeit a másik alá áthonosítani. Annyi bizonyos, hogy nagyon korán el­kezdődött a termékek, fák kicserélése különösen Európában, mely­nek ősi gyümölcstárlata nagyon is szegényes volt és hogy ma már a többi világrésznek alig van kiválóbb gyümölcse, amellyel be­honosítási kísérletet ne tett volna az európai ember. Nem rajta mult azután, hogy az áldottabb éghajlatok elkényeztetett gyermekei nálunk valamennyien megszokni nem tudtak. Az ó-korban különösen Elő-Ázsia gyümölcsfáit igyekeztek Közép- és Dél-Európában meghonosítani és nemesíteni. A VIII. és IX. században Német- és Franciaországban már erős lábra kapott a gyümölcstermelés. Európa, a szárazföldek emez igénytelen szöglete, idők folytán óriási társainak valóságos füvészkertjévé lett, amennyiben messze világrészekből, idegen éghajlatok alól annyi gazdasági növényt, virágot és fát hordott össze, hogy állandó növénykiállítást rende­zett belőlük. Szerencsés éghajlatán kívül még szerencsésebb fekvésének köszönheti ez eredményt. Az ó-világ két nagy darabjával éppen délen és keleten határos, ahonnan az erősebb légáramlatok nagy­ban előmozdítják a növények költözködését. A másik két oldalon, északon és nyugaton, tenger nyaldossa partjait, amely a növény­terjeszkedésnek áthághatlan akadálya, s így a keletről meg délről jövő szállítmány nemcsak pihenő helyül használja Európát, hanem itt meg is reked. 1) Amerika felfedezése óta megnyílt a másik bőség-szaru is, melynek mérsékelt és forró övei a nászajándékul vitt szarvas­marháért, lóért, gabonanemüekért cserébe nagyon sok gyümölcsfát és más értékesíthető növényt adott. A XVI. század elején Ágoston szász választófejedelem tett sokat a gyümölcstermelés érdekében. A növény-fiziologiai ismeretek haladásával az oltás, nemesítés is szilárdabb alapra épült, habár e téren még mindig sok a tenni­való ; az oltás tudományos alapja még mindig nem áll azon a fokon, hogy minden kérdést pontosan megfejthetnénk. Igaza van Kochnak, mikor azt mondja, hogy: a gyümölcsfatenyésztés, mely­nek haladása tisztán csak tapasztalati úton, vagyis a kísérletek x) Hanusz István: A növények világából. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents