Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1906

10 hosszú sorából keletkezett, sokkal nagyobb eredménnyel járna, ha meg tudnánk neki adni a tudományos alapot, vagyis ha ismernénk mindazon okokat, melyek a sikernek alapjai". A gyümölcsnemesítés a gyümölcs élvezeti hatásán kivül az egészségit igyekszik növelni azzal, hogy a gyümölcsben lévő sava­kat, melyek a gyümölcs élvezetét sokszor kellemetlenné teszik, apasztja a cukortartalom és a zamat javára. Ily módon a gyümölcs változatosabb, kellemesebb és egész­ségesebb táplálék lesz, mely a kereskedelem útján egyes vidékek lakóinak anyagi jólétét is előmozdítja. A gyümölcsfatenyésztésnek valamint észak (63°), úgy dél felé megvannak a természetes határai. 1) Európának egyes országai, Belgium, Csehország, Bosznia, Románia, különösen pedig Anglia és Franciaország termesztenek sok gyümölcsöt. Ez utóbbi országban évenkint 90—100 millió frank értékű gyümölcs kerül a piacra, kivitele pedig friss és különfélekép konzervált gyümölcsökben 30 millió frank. Boszniának különösen szilvája fontos, melyből 1898-ban 220 millió kgr. termett, s amely mint szilvalekvár, szilvapálinka és aszalt szilva szép jövedelmet jelentett. Ázsiában Örményország és Khina termel sok gyümölcsöt. Afrikában az európai gyarmatosok mindenfelé meghonosítják a gyümölcsfát, Szahara lakóinak fontos tápláléka a gyümölcs. Dél-Amerika és Ausztrália szintén sokat termel. Hazánkban a gyümölcstermelés még nagyon kezdetleges. Egyes városok, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös szép haszonnal űzik ez aránylag csekély fáradsággal járó foglalkozást ; egyes nagyobb uradalmak, különösen újabban, a haszontalan jegenyenyárfa helyett gyümölcsfákkal szegélyezik gabonaföldjeik szélét, de a nép, az egyes községek alkalmas területük mellett sem vetnek sok ügyet e fontos nemzetgazdasági tényezőre. Pedig épen nekik szükséges a jó gyümölcs, mert míg a tehetősebb osztály túlságos sok állati eledelt fogyaszt, amelyben oly bőségben kapja a nitrogént, hogy annak a nyomoréka lesz, addig a köznép pénzzé teszi legfonto­sabb táplálékát a tojást, csirkét, libát, maga pedig a silány kemé­nyítő- és mézgatartalmú burgonyán, tökön, kukoricán tengődik ') Hanusz : A fák birodalmából. 307.

Next

/
Thumbnails
Contents