Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1904

— 28 — (Parlagi csalmatok.) A beléndfü leveléből készített zöldes szinü olajat a nép monorcsik-olaj néven nevezi s bőrre kenve mint fájdalomcsillapító szert szokták használni. Physalis Alkekengi L. (Piros zsidócseresnye.) Nicotiana Tabacum L. (Közönséges dohány.) E növény első sorban orvosság gyanánt nyert bebocsátást Európába, később pedig valóságos modern méreg lett világszerte. A benne levő nicotin tisztán előállítva már egy milligramm súlyban is szédülést, hányást, eszméletlenséget, görcsöket okoz s napokig tart a kimerültség. Az állatok is rendkívül érzékenyek iránta, egy csepp három perc alatt megöli a házi nyulat ; a madarak legérzékenyebbek ezen méreggel szemben. E méreg különben azok közé tartozik, melyekhez nagyon gyorsan hozzászokik az ember, úgy mint az arzénhez, morfinhoz, kokainhoz. A dohányzás minden fajtája : pipázás, szivarzás, bagózás, tubákolás, különösen a fejletlen szervezeteknek ártalmas. Hogy annyi tilalom mellett úgy elterjedt az emberek között, az nem annyira a majmolás ösztönéből, hanem inkább a dohány élettani hatásából magyarázandó. Aki a dohányzás első kellemetlen próbáján átesett, az csakhamar megszokja, nehezen van el nélküle, mert a dohányzással a lélek kellemes nyugalma, szellemi és testi munka iránti kedv és kitartás jár, míg a dohányzás abbanhagyásával lehangoltság, munkakedv csökkenés következik be. Nem egyszer történtek már halálos mérgezések a dohánnyal. Hazája Amerika, hol petumnak nevezik s ahol vadon is nő. Az amerikaiak kezdetben a pipázást csak betegségek alkalmával használták, különösen fogfájás ellen s mint éhségcsillapító szert. Európában Lissabonban Nicot János francia követ kertjében termelte először a portugál kereskedőktől kapott magvakból, s midőn emberei közül az egyik sebeiből, a másik pedig daganatjából gyógyúlt ki szétzúzott dohánylevelekkel, Franciaországban Katalin királynénak bemutatta e növényt. Innét mint királyné füve, szt.-keresztfü, szentburján, szt.-csudafü csakhamar elterjedt mindenfelé, de nemcsak mint gyógyfü, hanem mint pipázásra alkalmas növény is. Magyarországba és Erdélybe Bornemissza Pál erdélyi püspök, a nyitrai püspökség igazgatója és királyi helytartó, palatínus hozta be 1568-ban. Először Erdélyben, később Magyarországban kezdték termelni. A magyarok azelőtt sokféle mas csipös levelet pipáztak, pl. a Cynanchum Vincetoxicum L. (Közönséges méreggyilok), Chenopodium hibridum L.