Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1903

— 14 — a dolog természetéből értbetöleg nem is igen lehetnek, mert száraz szabályokat adnak, amelyek — ha fejlesztik is az észt — élvezetességükkel éppen nem kivántatják magukat. Ámde az iskolai nyelvtanok még igen messze vannak a szoros értelemben vett nyelvtudománytól, amely a nyelvet már magasabb, bölcseleti szempontból vizsgálja, t. i. miként szolgál az emberi gondolkodásnak eszközéül. Erről pedig átlag nagyon kevés müveit ember szerez alaposabb ismereteket, főleg nálunk magyaroknál, ahol népszerű nyelvészeti folyóiratot ezer közül alig vesz egy-kettő a kezébe. Könnyen érthető tehát, hogy a nyelvészetnek talán nálunk van a legtöbb kislelkü ócsárlója. Ha a müveit magyar lelkek igyekeznének az igazi nyelvtudományt behatóbban megismerni, mind többen jönnének reá, hogy számos oly része van, melyek a nem-szakembereket is valódi szellemi élvezetben részesítik. Az én rövid elmefuttatásom nem tárgyalhatja itt mindet külön-külön és részletesen, de azért kész bizonyságul háromra bővebben kiterjeszkedik ; ezek : a szófejtés, a jelentésváltozás és a szóalkotásban nyilvánuló néphumor érdekessége. Mind a három a nyelvészetnek egy-egy kiválóan vonzó részletét teszi. A szófejtésnek tudományos neve etymologia, amely eredete szerint (görög szó), am. az igaznak, valónak tudománya, azaz: a szó valódi eredetének ismerete. Az etymologia eszerint azt vizsgálja, milyen észjárással jött létre valamely szó, milyen volt az eredeti alakja és jelentése. Ezzel egyszersmind a célját is megjelöltem, amely tehát nein egyéb, mint a szó eredeti jelentésének és alakjának megállapítása. Kétféle etymologia van, t. i. népi és tudományos. Minden emberben, a legalacsonyabban és legmagasabb rangúban egyaránt megvan a szavak és szólások eredetének megfejtésére való hajlandóság. Ez az embernek általános tudásvágyából származik, mely arra üzi-ösztökéli öt, hogy mindennek a végére járjon, megfejtse eredetét, kinyomozza származását. Innen ered az ú. n. nép-etymologia : népi szó-származtatás, amely nem egyéb, mint a szavaknak és kifejezéseknek hangzás szerint való magyarázata. Népinek azért mondjuk, mert népies észjáráson alapu+ s legnagyobb számmal a nép nyelvében kerül elő. Ez azonban korántsem jelenti azt, mintha tanúit emberektől