Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1903

— 30 — húsz volt az ára, hanem egyszerűen a török nyelvből vettük át, melyben a khozar, khuzar név mind e mai napig „rabló lovag" jelentésű. Mivel pedig ilyen lovas rablókból őseink szükségből sokszor alakítottak portyázó csapatokat, azért a huszár elnevezéshez idővel „lovas katona

1

1 értelem tapadt. Ezzel került el aztán mitőlünk — nemzetünk örök dicsőségére —- az összes európai nyelvekbe. A hajdú is török eredetű szó, amely azonban hozzánk valószínűleg szláv: szerb v. horvát közvetítéssel jutóit. Először az 1514-iki törvénycikkelyekben találkozunk vele „bubulcus", vagyis „barompásztor

1' jelentéssel. Már a 16. század második felében „gyalogos katona" értelemmel járja a közhasználatban. Ezen előrelépésnek oka pedig az volt, hogy a nagyszámmal levő pásztor népségből különösen a déli vidékeken zsoldos gyalogcsapatokat alakítottak a török dúlások megakadályozására. így a hajdú lassanként eredeti értelmét teljesen elvesztette s „gyalogos katona"-vá lett. De az idő vasfoga utóbb kipusztította belőle ezt a megtisztelő értelmet és „poroszló-, fegyveres, hatósági v. urasági szolgá

u-vá alacsonyította le — nyilvánvalóan azért, mert kezdetben hajdúkatonákat alkalmaztak erre az állásra. Ebből fejlődött végül könynyen érthetően mai „magyar ruhás inas, munkafelügy elő

1' jelentése is. A cinkos elnevezés napjainkban legkevésbbé sem tiszteletadó cím, mert „bűntárs, gonosz cimbora, gonosztevő

1

1 értelmet füzünk hozzája. Hajdan azonban egészen más fogalmaknak volt a jelölője, t. i. először „kocká

1'-1 jelentett ; ebből csakhamar ,,kockajátékos" fejlődött. Minthogy pedig a hivatalos kockajátékosok között akárhányan akadtak, akik mesterségüket mások rászedésével gyakorolták, a „játékos" értelem könnyen változhatott „csaló

i

l-\k (mint a német spieler szóban is) s ez azután „gonosztevö"-\é. De a cinkos jelentése itt még nem állapodott meg, hanem a nép nyelvében tovább módosult. Mivel ugyanis a kockával nemcsak játszottak, hanem sorsot is vetettek, azért a cinkos ,,sors" értelmet kapott; ebből pedig a sorshúzás alapján ,,osztályrész" vált ; sőt még általánosabbá lett, amennyiben „jegyzöbárca", s ebből végre „igazolvány

1

1 fejlödött."^ A deák, diák névnek jelentése nyelvünkben legelőször „diáko-