Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1903
- 29 ezek a jelentés-hidak nem mindig épek : soknak már hiányzik egyikmásik deszkája, de azért észre lehet rajtuk venni, hogy eredetileg épek voltak. Sokszor látszólagos észszerütlenségre akadunk bennük. De ha azután mélyebbre tekintünk, lelki gyönyörűséggel tapasztalhatjuk, hogy a fejlődés igazában fokozatosan s egész természetes úton : lélektani törvények szerint halad előre. De hát beszéljenek maguk a szók: A baba név például a szláv nyelvekben mai napig „öregasszony, nagyanyó" jelentésű. Ezzel az értelemmel került át már jó régen a mi nyelvünkbe is. Itt azonban csakhamar jelentést cserélt. Minthogy ugyanis abban az időben az emberek még igen babonásak voltak, hittek a boszorkányságban és ennek megtestesítőit vénasszonyoknak gondolták: azért nem sokára ,,boszorkány" értelemmel tisztelték meg a babá-1. Mivel továbbá a hebam mensch aft-ra tapasztaltságuknál fogva épen az öregasszonyok voltak legalkalmasabbak, azért a baba, bába „hebamme" (bábaasszony) jelentést is kapott. Ma már, mint tudjuk, „báb 1 1 és „kis gyermek" a legáltalánosabb értelme. De vájjon hogyan jutott ehhez? — Igen egyszerű okból ! A mézesbábosok ugyanis különösen a régebbi időben vénasszony alakot szoktak volt adni készítményeiknek. Mivel pedig e készítményeket főkép a kis gyermekek kedvelték, azért idővel — kapcsolat folytán — ezeket kezdték babá-nak nevezni. De a baba jelentése még itt sem állapodott meg. A kis gyermekekhez fűzött kedvesség alapján ugyanis „szerető, kedves" értelme fejlődött. Ebből a babá-ból pedig végre babácska lett, „kackiás menyecske" jelentéssel. Az egész Európában ismert és becsült huszár név már hosszú ideje deli „lovas katoná"-i jelent nyelvünkben. Sárossy Gyula jónevű egykori költőnk tudvalevőleg megénekelte s a következő hazafias magyarázatát adta: „A huszár név onnan ragadt a huszárra, Mert egy halálának mindig husz az ára" Sajnos, hogy nekünk nyelvészeknek ezt a látszólag egészen találó értelmezést — még saját honfiúi érzésünk rovására is — le kell rontanunk. A nyelvtörténet tanúsága szerint ugyanis a huszár eredetileg „lovas rabló 1 1 -t jelentett; s éppen nem onnét eredt, mert
