Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1903

— 27 — is a hangzása, saját nyelvünkből sehogyse tudjuk megfejteni. A testvér- és a rokonnyelvek se nyújtanak róla felvilágosítást. Tehát csak az érintkező nyelvek segíthetnek rá a helyes etymologiájára. De melyek? — A kutatásra megadja a helyes útbaigazítást maga Gyöngyösi az említettek után következő ezen sorával: „Mert ott hagy a kozák, a svéd is elmégyen. " A kozákság említése arra ösztönöz bennünket, hogy a szláv nyelvek valamelyikében kutassunk a szeméruj név őse után. S kutatásunk nem is lesz hiábavaló, mert az orosz és lengyel nyelvekben találunk egy semja (ejtsd: szem ja) szót, mely „család"-ot jelent; az ebből való melléknévi alak „somjeni" am. „családos". Ez az utóbbi forma a mi szemény-üvknek közvetlen előde. Kérdés azonban, hogy a „családos" jelentés miként illeszthető bele Gyöngyösinek idézett helyeibe ? Erre nézve teljesen megnyugtató feleletet ad Sándor István már említett régi irónk. aki Sokféle c. gyűjteményének hetedik darabjában Büsching földrajz-iró után fölemlíti (178. 1.), hogy azon kozákok, kik pereputtyostól egyik helyről másikra szoktak volt költözködni, oroszul és lengyelül semecni, vagy semjeni kozáki-nak neveztettek; a 17. században az erdélyi fejedelmeknél is gyakorta zsoldban valának és szemények-nek mondattak. Ebből tehát már egészen tisztázódik a szemény-nek eredete. Ismeretes a „Kántor uram káposztája" kezdetű tréfás népdal, melynek második versszaka így kezdődik : „Fehér szőlő, nem bakator, Az ágy alá bújt a kántor." Kassai József szókönyve szerint a bakator-uak Hegyalján rőzsaszölö a neve, másutt tuli piros, Baranyában meg dinka. Az Akadémia Nagyszótára szerint: rózsaszínű pirosat játszó bogyójú szölöfaj, máskép dinka. Mi ennek a bakator szölönévnek az eredete ? Kassai ismert ábrándos szófejtö igyekezetében azt itéli róla, hogy a piros tönkölynek erdélyi diakor nevéből eredt : alakor-ból lett halakor, ebből bakakor s végül bakator. Hogy azonban a bakator valósággal ezen a Kassai-készítette fejlödés-kínpadon jutott volna keresztül, annak lehetetlenségét alig kell bizonyítanunk. A magyar nyelv egyátalán nem nyújt alapot e szó származásának helyes kinyomozására, söt a hozzánk közel álló nyelvekben se