Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1903

— 20 — etymologia úgyszólván egyedül támaszkodott, mert a tiszta sejtelmet, ha még oly tetszetős is, teljesen kizárja köréből. Manapság valamely szónak származtatása, bár igaz is, nem ér semmit, ha nem tudjuk megbizonyítani. A legvalószínűbb magyarázat, a legelmésebb föl­tevés most nem egyéb merő bozzávetésnél és a tudományra nézve a szellem értéktelen ragyogása, ha ellentmond a nyelvtörténeti tényeknek, a szóalkotás és jelentésváltozás törvényeinek. De hát ismerkedjünk meg közvetlenül — példákból ezen új irányú szófejtésmóddal. Mint már tudjuk, az etymologiának első forrása az élő nyelv, főleg a nép nyelve és a nyelvjárások. A népnyelv számos szónak és kitételnek őrzi eredeti jelentését, vagy alakját. Ép ezért akár­hányszor útbaigazít bennünket a szófejtésben. Nézzük például a szélhámos szót, amely jelenleg általánosan „svindler, szédelgő, csaló" értelemmel divatos nyelvünkben. Ha a régi szófejtés elveit követnők, akkor egyszerűen azt mondanók, hogy első része nem más, mint a „wind" jelentésű szél szó ; a szélhámos tehát eredetileg azt jelenti, aki nagy magasságban, — mintegy szélfogaton jár. Ám ha a nép nyelvét megfigyeljük, egész más eredményre jutunk. Erdélyben: Szász-Nyiresen és Bálványos­Váralján, meg egyéb helyeken is a nép szélhámos-nak nevezi a lógós lovat, vagyis azt, amelyik nem húzza a kocsit, hanem csak hozzá van kötve és a húzó lovak mellett szalad. A szélhámos név­nek szél része tehát nem a „wind", hanem a „seite: oldal" jelen­tésű szél szó. Mivel pedig a hám „fék"-et jelent, ennélfogva a szélhámos voltakép annyi, mint „szélső hámos, szélső hámba fo­gott", máskép „lógós" (ló). S ezt a magyarázatot a nyelvtörténet is megerősíti, mert Pázmány Péternél a szélhámos szóalak szintén „szélső" értelemmel kerül elő. Ámde mikép vált ez a jelentés „szédelgő"-vé ? — Félreértés folytán. A nyelvérzék ugyanis a „wind" értelmű szél névvel kapcsolta rokonságba a szélhámos-1 s előbb „szeles" jelentést ruházott rája, ezt pedig utóbb „csaló"-ra változtatta. A panyóka szót némelyek úgy magyarázták, hogy az a Panni nönévnek kicsinyített származéka volna, mint teszem a katuska a Kati-ó, ; vagy pedig a Panni és a fonóka szóknak összeelegye­déséböl keletkezett. Ha azonban betekintünk a Táj szótárba, nyom-

Next

/
Thumbnails
Contents